Olvasóknak ;)

Hello ;)Első történetes blogom, szóval még nagyon kezdő vagyok.Kihangsúlyoznám,hogy KITALÁLT történetet olvashattok majd,amit persze én írok.Minél több látogatót :)!És megjegyzéséket akarok:)A részeket naponta fogom hozni, lehet lesznek pici késések ;) Addig is We♥1D
ITT http://www.facebook.com/anncsika Megtaláltok :)♥

A sztoriról.

Hannah Colins egy átlagos Londonban élő egyke tini lány, aki csak a boldogságot keresi. Meg is fogja találni Harry Styles a híres One Direction Band egyik tagjában. Kacifántosan alakul majd a jövőjük. Veszekedések, kibékülések, sírás, rívás jellemzi majd kapcsolatukat. De hiszen tudjuk rögös út vezet a teljes és önfeledt boldogsághoz. Ők is megfogják találni, de vajon egymásban vagy külön utakon fognak majd járni? ♥!

2012. március 14., szerda

Tizenegyedik rész. *Az álom néha valósággá válik.* Part 2

Felhívom.*Kicsöng*......
~Halo Harry Styles telefonja.-Mondja egy ismerős hang.
~öööööö..-Ennyit tudtam hírtelen nyögni mikor ezt hallottam a telefonba.
       -Rebeka ki az?....-Valószínűleg Harry kérdezte.
       -Nem tudom ismeretlen szám,nem szól bele senki.-Válaszolta neki Rebeka.
       -Akkor nyomd ki.-Mondta Harry ideges hangon.
 Majd kinyomta.
     *Nem hiszem el.Harry és Rebeka?Majd egy könnycsepp folyt le az arcomon....Caroline meg sem tudott szólalni a meglepődéstől,majd kértem hogy haggyon magamra és kiment.
Azt hittem Harry szeret.Be kell látnom túl naiv voltam,hogy szerethetne engem egy "Harry Styles".....
   Fogtam magam berohantam a fürdőbe,magamra csuktam az ajtót és szakadatlanúl sírtam és...sírtam a fájdalomtól ami a szívemet nyomta.Anyu,apu és Caroline minden órában,jöttek és kérdezgették,hogy hajlandó vagyok-e valakivel beszélni.

És én mindig Elizával akartam.Egyszer csak meghallottam az ő hangját,feljött én beengedtem,
Elmondtam mi történt.Majd újra sírni kezdtem.Aztán azt mondta.
~Héé,Hannah.Hagyd abba a sírást,hisz az nem vezet semmire.Elmegyünk Amerikába holnap és nagyon jól fogjuk érezni magunkat.Elfelejtünk minden rosszatt.Csak a jóra gondolunk majd.
~Eliza,te is jössz.?....
~Igen nyár elejéig nálatok fogok lakni,mert anya és apa elutaznak "nyaralni" bár tavasszal de akkor is.2 hónapig nem lesznek itthon,még sem lehetek egyedűl így hát beszéltem a szüleiddel és beleeggyeztek.
~Köszönöm.-Már egy enyhe mosollyal az arcomon örültem.Ezek után a térdére hajtottam a fejem majd elszunfűdikáltam,ahogyan ő is.
       Eliza!
    Se több, se kevesebb. Csak egy ember…
    Egy ember, aki valóban ismer, akinek elmondhatom gondolataim, titkaim, még ha azok jelentéktelennek is tűnnek.
   Ő az, akiben teljesen megbízok, és bármikor számíthat rám.
   Az az ember, akivel képes vagyok órákig nevetni és beszélgetni, olykor teljesen értelmetlen dolgokról.
  Az a valaki, aki mindig fontos marad számomra.
  Igen, Ő az igaz barátom.......

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése