Olvasóknak ;)

Hello ;)Első történetes blogom, szóval még nagyon kezdő vagyok.Kihangsúlyoznám,hogy KITALÁLT történetet olvashattok majd,amit persze én írok.Minél több látogatót :)!És megjegyzéséket akarok:)A részeket naponta fogom hozni, lehet lesznek pici késések ;) Addig is We♥1D
ITT http://www.facebook.com/anncsika Megtaláltok :)♥

A sztoriról.

Hannah Colins egy átlagos Londonban élő egyke tini lány, aki csak a boldogságot keresi. Meg is fogja találni Harry Styles a híres One Direction Band egyik tagjában. Kacifántosan alakul majd a jövőjük. Veszekedések, kibékülések, sírás, rívás jellemzi majd kapcsolatukat. De hiszen tudjuk rögös út vezet a teljes és önfeledt boldogsághoz. Ők is megfogják találni, de vajon egymásban vagy külön utakon fognak majd járni? ♥!

2012. március 12., hétfő

Nyolcadik rész ;) *Az álom néha valósággá válik*

  *Péntek reggel.Ugyanolyan átlagos mint a többi,de mégis más.
Megint Harry-vel álmondtam és korántsem valami izgalmasat, hanem ugyanazt mint a multkor.
Fura.Nagyon fura.Már nem csak egy rajongó lettem?.....
        Egyszer csak hangokat hallottam,valószínűleg a földszintről.Felkaptam a köntösömet,felhúztam a mamuszomat és halkan elindultam a lépcső felé.
        Majd lejebb mendtem,úgy 4 lépcsőfokot és öt srácot láttam a nappalinkban.Köpni-nyelni nem tudtam az izgalomtól.
        5 perccel később apa belépett az ajtón.Anya odaronhant hozzá,és megölelte.Én is rohantam volna,de előbb vissza mendtem a szobámba.
        Felkeltettem a lányokat,és odaráncigáltam őket a lépcsőhöz.Miközben apa már arról beszélt a fiúkkal,hogy holnap 2-re.ide kellene jönniük.
        Mi más célból,mint Caroline szülinapjára.Elállt a szavunk a csajokkal,hogy holnap itt lesznek és végre....megismerhetjük őket azt hiszem közelebről.
        10 perc halgatózás után,én léptem a fürdőbe rendbeszedni magam,majd a csajok utánnam.Felkaptunk egy kényelmes rucit,és leronhantunk a nappaliba.
 ~Apa,már hiányoztál.-Mondtam mosolyogva,miközben a karjai közé rohantam.
~Te is nekem kicsim.-Mondta miközben mosolyra húzódott a szája.
~Hű,de meg nőttél mióta nem láttalak.-Csodálkozott.
~Igen,meg ám - Édes apuci picilányaként válaszoltam.Majd azt mondtam:
~Hű,ti itt?-A fiúkra nézve,kérdőre vontam őket.
~Ja.-Vágta oda flegmán Harry. (Aminek igazság szerint nem örültem)
            ~Ú,nem már apu.-Kezdte áradozását Caroline,te tényleg őket hívtad?Imádlak.-Majd odament és megölelte aput.
        *Eközben Harry úgy nézte Caroline-t,hogy a szemei majd nem kiestek a helyéről.Igen be kell vallanom,hogy Caroline nagyon csinos csajszi a korához képest,és elég féltékeny voltam rá ezért a nézésért.*
~Hány éves vagy Caroline?-Bökte oda Harry.
~18-leszek holnap.-Álságos mosolyall közölte Harry-vel miközben rám nézett.
~De vicces kedvedben vagy Caro-Kezdtem a mondatom.
~Még csak 16-lesz holnap.-Míg végül ki nem mondtam az igazságot.
~A koródról Carol,Harry-nek hazudni nem egy jó dolog.Ugyanis Harry nem szereti az ilyen fajta hazugságokat.Élég sok csalódás érte már,nem kell több-Oktatta ki Zayn Caroline-t.
~Sajnálom-Áll szomorúságot mutatva oda ment Harry-hez és megölelte.
  ~Harry ugye nem vagy pipa rám?~Kezdte el Caro.
~Nem dehogy.-Rázta a fejét Harry.
     *Belül szét tépett az idegesség,lassan gurultam befelé,de türtőztetnem kellett magam és sikerűlt is.
      Majd egy gyors mozdulattal félre hívtam Harry-t, berohantam vele a földszinti fürdőbe.
    ~Ne haragudj a hugomra,csak imád titeket és valamivel be akart vágódni per pillanat nálad.-Kezdtem megntegetni Caroline-t.
    ~Semmi baj Hannah.-Vállatvonva válaszolt.
    ~Te tudod a nevem?-Kérdeztem meglepődötten.
    ~Persze,a sálas lány.Soha nem felejteném el.-Mondta Harry.
    ~Tudod,te egészen más vagy.-Mondtam lehajtott fejjel.
    ~Más?-Kérdezte.
    ~Nem olyan mint a többi srác,nem vagy elszállva magadtól és még aranyos is vagy.-Rákvörös fejjel dicsérgettem.
    ~Te is más vagy mint a többi lány.Nagyom meglepődtem,de mégis tetszett,hogy nem vagy az a tipikus "Imádom a One Direction-t" rajongó.-Mondta,miközben egyre közelebb és közelebb jött.
    ~Igazából,utáltalak titeket.-Nevetve mondtam az igazságot.
    ~És megváltozott a véleményed?-Kérdezte kiváncsian,miközben még közelebb merészkedett.
             *Nem kaptam levegőt,a szívem egyre hevesebben vert.Nem tudom mit csináljak.Talán fussak el,vagy várjam míg....Áh nem tudom.
                Végül is maradtam.
    ~Igen megváltozott.-Már nem csak nézlek titeket,hanem hallgatom a zenéteket is.-Viccelődtem vele.
    ~Remek.-Mondta kellemes hangon.
          *Majd a derekamra helyezte a kezét,olyan finoman és mégis úgy mintha tudta volna mit is akar.És az ajkaink....*
~Hé,ti mit csináltok itt?!-Rontott be Eliza,életem legszebb pillanata közben.
~Hát mi...mi csak.-Annyira zavarba jöttem,hogy csak kavarogtak a fejemben a szavak,és meg sem tudtam mukkanni..
~Mi csak beszélgetünk.-Vágta rá csak úgy spontán Harry.
~Aha,jó.-Mondta Eliza mosolyogva,majd fogta magát és kiment.
    *Eliza,gondoltam magamban,miért most.?...Áhh.Az örületbe kerget,a rossz időzítéseivel.De sebaj.Harry és én még mindig ott áltunk.*
~Harry.
~Nem,ne mondj semmit Hannah.-Állított le Harry,olyan romantikus hangon.(Ha értitek mire célzok)
      Majd megcsókolt.
       Szó szerint a fellegekben jártam.Harry Styles megcsókolt.Belül ugráltam a boldogságtól.
       Olyan szenvedélyes,és..és...olyan romantikus volt.Éreztem valami különöset.Talán szerelmes vagyok?!-Gondoltam magamban.
~Hannah,én...én sajnálom.-Nyögte ki mágbánást színlelve.
~Én nem.-Vágtam rá.
      Mire ő elmosolyodott és azt mondta:
~Tudod Hannah,te egy nagyon szép lány vagy és annyira kedves és aranyos és cuki és jó fej és más mint a többi.
Azthiszem...-Folytatta halkan,majd a szemembe nézett és tekintetünk újra összeért.
     Mire újra berontott valaki,aki most épp Louis volt.
~Fiatalok,megzavaratam valamit?-Kérdezte Louis félelmetes tekintettel.
~Á,nem.-Ráztam a fejem,hogy nem zavart meg semmit.
~öööö....igen.-Mondta Harry elpirulva.
     *Majd azzal Louis kirántotta a fürdőszobából.
~Mennünk kell.A studióba tudod?-Kicsit idegesen közölte Harry-vel.
~Igen,tudom...De-Ellenkezni akart Harry,de Louis-al szemben semmi esélye sem volt tudta jól.
~Nincs de.Nyomás.-Sietette Louis ,miközben elköszönt tőlem.
~Szia Hannah,mennünk kell.-Mondta Lou.
~Persze.semmi baj-Megértően válaszoltam.
     Mire Harry nem bírta,vissza szaladt hozzám,az arcomra nyomott egy puszit és ezt mondta:
~Holnap folytatjuk,ott ahol most abbahagytuk.-Erre a mondatra felcsillantak a szemeim és megértően néztem rá.
~Rendben.-Vászoltam
   *Majd én és a csajok elköszöntünk a srácoktól.*
~Hát elmendtek-Mondta Eliza,majd kérdően rámnézett.
~Rám ne nézz.-Mondtam mosolyogva.
         *Majd felrohantam a lépcsőn a szobámba,lehuppantam a kanapéra,fűlhallgató a fülembe és álmodoztam egy kicsit.
És tényleg-Gondoltam magamban.
       Az álom néha valósággá válik. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése