Harmincnegyedik rész *Az álom néha valósággá válik*

 Haza értünk.Mindenki hulla fáradt volt és már nem tudott mit kezdeni magával.
Én gyorsan berohantam venni egy forró zuhit, aztán már pizsibe is bújtam .Eliza csak átöltözött, és jött utánam.
   Bernadett majdnem legurult a lépcsőről felfelé menet, de az a vicc, hogy felfelé ment.
Panni mikör ült lefelé a székre mellé ült és a földön kötött ki, Merci elcsúszott a fürdőben és visítozott, Réka épp egy Niall babát puszilgatott és  a "What make you beautiful"-t énekelte neki.
  Erik pedig csendben felment a szobájába.
Egyszer mindenki kidöglött.Bernadett, Panni és Fruzsi a földön feküdtek és nézték a plafont lihegve.
Én és Eliza is a plafont bámúltuk csak egy kényelmesebb helyen mint a föld, az ágyon.:D
   Merci a fotelba ült és még mindig twitterezett a laptopján,Réka pedig zenét hallgatott.
 Én csak egy sima kérdést ttem fel nekik amiről órákig tudtunk volna beszélgetni.
"Mi a legnagyonn álmotok?"
    Réka ~ A legnagyobb álmom az, hogy csillagász lehessek.
És, hogy találkozzak a One Direction-nel.
    Fruzsi ~ A legnagyobb álmom az, hogy milliárdos legyek.
 Zayn legyen a férjem és táncos is szerenék lenni :$ Remélem összejön.
    Bernadett ~ A legnagyobb álmom az, hogy szólót táncolhassak egy világméretű színpadon ;) Tudom esélytelen, de álmodni még lehet, nem?
    Panni ~ A legnagyobb álmom az, hogy elismert híres írónő legyek, milliók vegyék a könyvemet és felnézzenek rám.
    Merci ~ Nincs legnagyobb.Pár kicsi van. Hogy találkozzak Harry-vel, eljutni Los Angeles-be/New Yourk-ba/Hollywod-ba/New Yersy-be /Miamiba vagyis tudjátok így az Államokba.*-* És, hogy felvegyenek oda ahova jelentkeztem suliba. Ennyi lenne.
    Eliza ~ A legnagyobb álmom az, hogy én legyek az Amerikai Egyesült Államok elnöke, de először persze elvégzem az egyetemet. :D
  És az én legnagyobb álmom, hogy minden olyan legyen mit régen.Én csak boldog akarok lenni, túl nagy kérés ez?!
Én még mindig mindennél jobban szeretem Harryt, de a női büszkeségem nem enged feledni és főleg újra szeretni.De a szívem mindennél jobban erősebb, nem tudok neki ellenkezni.
   Szeretem és kész.Bármi is történt.
Szeretem a hangját, a haját, a szemét, a száját, a fülét, az orrát, a szemöldökét, a homlokát, a hasát, a lábát, a fejét, a nyakát, a vállát,
a kezét és a szívét.Az én szívem nem másé, mint az övé.
  De elég az eszefuttatásból.
A beszélgetésünk után én és Eli még mindig nem aludtunk.Szép csendben lementünk a nappaliba,de a lépcsőn állva fura,csattogós zajt hallotunk.
   Berezeltünk mit ne mondjak.A konyhából jött.A zaj nem, hogy csendesedett volna, épp ellenkezőleg egyre csak nőtt és nőtt.
Csendben levedtem egy könyvet a polcról, Elinél egy cipő volt és lassan elindúltunk lefelé.
Mikor felgyújtottam a lámpát és kivilágosodott minden egy fekete hajú srác rámolta kifelé a hűtőt.
  ~What the fuck? - Vágta rá Eliza majd rámnézett és elkezdett röhögni és leütötte a srácot.
 Visítot egyett és minden csajszi lerohant.Kómás fejjel, de lejött nekik, hogy mi van.
~Te meg mit keresel itt Márk? - Kérdezte Merci réműlt pofával.
~Te ismerek? - Kérdeztem rá.
~Sajnos igen. - Mondta majd lehuppant a kanapéra.
~Honnan? - Vágott közbe Eliza, miküzbe odaugrott Márkoz és végig méregette. ~Fúj ez büdi. - Mondta majd röhögött egy sort.
~Az exem. - Felelte Merci majd odament ő is Márkhoz és körbeszaglázta. ~Nem büdi csak ilyen a parfümje.
~Ja bocsi. - Mondta Eliza miközben forró csokit gyártott magának.
~De mit keres ez itt? - Kérdezte Panni az álmos szemeit dörzsölve.
~Hát csak éhes voltam. - Válaszolta Márt miközbem egy szendvicset nyomott befelé a szájába.
~Hű jó technika,majd ha éhes leszek én is betörök valahová. - Mondta Bernadett majd vissza kullogott a szobába.
   Mindenki csak hallgatott és helyeselt Bernadett mondatára.Fruzsi annyira álmos volt, hogy elaludt a bárszéken, ott is hagytuk :D
Én és Eliza ledőltünk a kanapéra és már szundítottunk is.
  Merci visszament a szobába, Márk meg a földön heverészett.
     Én csak azt nem értem, hogy miért nincsenek tökéletes kapcsolatok?!
     És, hogy miért tart tovább a bolti tej a mai kapcsolatoknál?!

Harmincharmadik rész *Az álom néha valósággá válik*

  Mikor meguntam az ott üldögélést haza invitáltam mindenkit.

De egyszer csak csörgött a telóm.Tudtam, hogy vagy Eliza, vagy anya apa, esetleg Harry..

   Igen jól gondoltam.Erőt vettem magamon és felvettem.

~Hol a fenében vagy? - Eliza első mondata ez volt amit szinte sírva és ordíbálva vágott hozzám a telefonba.

~Nyugodj meg Eli, kérlek. - Nyugtattam le de nem tágított.

~Tudod, hogy a rendőrség is keres? Ja és mindenki halálra megijedt?! Még hozzá anyád kórházba van, mert szó szerint idegösszeomlást kapott. - Mondta hadarva, amiután mégjobban meghasadt a szívem.

~Eliza én sajnálom. 

~Nem kell.Biztosan olyan helyen vagy ahol jobban szeretnek mint mi.Szép volt Hannah, szép.Csalódtunk benned, mindannyian. - Mondta vérig sértett hangon, majd rámnyomta  a telefont.

    Szívem hevesen dobogott a fájdalomtól.Igaza volt.Hülye voltam, hogy eljöttem.

      Könnyek szöltek a szemeimbe, elgyengültem és futni kezdtem.

      Erik értetlenűl nézett utánnam majd ő elkezdett követni.

      A parknál leroskadtam, elengedtem magam és kínok közt szenvedve leültem a földre, térdem az állaim alá húzva a külvilágtól elzárkózva.

Erik réműlt arccal nézett rám és azt mondta "Hannah minden rendben lesz, én itt vagyok".

  Utánna egyre csak közelebb hajolt és ajka az én ajkamhoz ért.

Nem igaz, megcsókolt. Én hülye, hogy hagytam.De olyan volt mint..Á, megbolondultam?!

  Majd valaki hátúlról belemarkolt a táskámba és fölhúzott a földről.

Hátra fordúlva Mercit láttam meg, aki nagyon komor képet vágott. 

~Erik mit csináltál vele? - Kérdezte tőle.

~Én csak. - Majd vágtam közbe.

~Merci semmit, csak semmit.Nyugi menjünk haza felé, jó?

~Hát jó. - Válaszolta és megmarkolta a kezem és már huztunk is.

  Erik újra felvette a semmit mondó formáját.Nem is foglalkoztam vele inkább jól éreztem magam a csajokkal akik halálian jó fejek.

Merci, Panni, Fruzsi, Bernadett, Réka elfeledtetik velem a rossz napjaimat és újra élek a társaságukban.

Mikor már "haza" értünk nem is ültünk le se semmi csak a csajok ledobták a táskájukat és indultunk valahová.

Nem tudom de a Lánc hídnál kötöttünk ki.Szép is a Duna.:D 

  Már vagy 7 óra lehetett amikor még javában hülyültünk.A város gyönyörű este.A fények meseszéppé teszik.

Egy érdekes kis beszélgetésbe is elegyedtem Rékával, hogy jobban meg ismerjem, idézem Rékát :"Szóval, nagyon vidám vagyok, imádok nevetni.

Türelmetlen vagyok, ragaszkodó, gitározok, megbízható, de kicsit szégyenlős, ha valakit jobban megismerek, akkor onnantól be nem áll a szám.

Sajnos sokan csak kihasználnak, mert igyekszem mindenkivel jóba lenni.Szeretem az izgalmas, félelmetes dolgokat.Nagyon szeretek írni, de könnyen szerelembe esek..érzékeny, sértődékeny, de nem vagyok haragtartó.

Hajlamos vagyok, kisajátítani embereket, ami a legrosszabb tulajdonságom, de igyekszem leszokni róla.

Nagyon szar hangom van, de imádok énekelni és jól rajzolok."    

   Hát igen be nem áll a szája, de ezt imádom benne, hogy nem olyan mint bárki más, ő csak Réka :)

   Azon is elgondolkodtam, hogy haza megyek, de itt engem mindenki szeret.Nincs Harry nincs Louis, Niall, Zayn se Liam és ez olyan könnyű így.

Majd kaptam egy sms-t.

  Feladó Eliza

  Címzett Hannah

Hol vagy Hannah?Kérlek válaszolj.Now!

  Feladó Hannah

  Címzett Eliza

Magyaországon.A Duna parton.

  Feladó Eliza

  Címzett Hannah

Úristen!Téged be kéne zárni.Bamba♥

  Feladó Hannah

  Címzett Eliza 

Tudom, zárj be♥

  Feladó Eliza 

  Címzett Hannah

Nézz hátra és fordulj meg!

  Feladó Hannah

  Címzett Eliza

Khmm? Parancsolsz? :D 

   Mikor hátra néztem Eliza állt előttem.Könnyes szemmel s didergő testtel.

 Lélegzetem elált, mintha belém folytották volna a szavakat.Megöleltem és azt súgtam a fülébe:"Sajnálom".

Nem kaptam választ csak egy elégedett mosolyt, ami arra ösztönzött, hogy nyugodjak meg mert minden rendben van.

  Így tettem.Bemutattam Elizát mindenkinek.Kedvesek voltak vele is és az éjszakára ő is jöhettett Merciéknél ha már úgyis ma mindenki ott fog éjszakázni.

Eliza és Fruzsi jól elvoltak.Irigykedtem is egy sort, de neki is kellenek az új barátnők.

    Fruzsi így mesélt magáról: " Anyut Beának aput Robinak hívják.Elválltak.V an egy 27 éves báttyám és egy 31 éves nővérem. 

3 éves korom óta táncolok.Khhm énekelni hát azt nem tudok :DD 

  Folyamatosan tudok bármiről beszélni és ettől már mindeki tök kész van a családból és barátok közül is, de vagy megszoksz vagy megszöksz"

 Bernadettet idézem: " Imádok táncolni, zenét hallgatni, bolond vagyok.

A barátaimért mindnet megteszek.

Sokat vagyok egyedül otthon és ha tehetem Merciéknél alszom.

Ha valakit megszeretek akkor nem engedem el.És nincs tesóm Hál'Istennek."

Ezek után hangos nevetésben sétáltunk hazáig.Én és Merci kézen fogva.Panni és Benadett telón twittereztek, Erik és Eliza hú, hát beszélgettek, Fruzsi pedig fogalmam sincs miért de most szótlan volt.

      Nem tudom Eliza meddig marad, de nem számit az a lényeg, hogy ittvan. :)♥

Új 1D fan szerelő!


Bernadett♥

Harminckettedik rész. *Az álom néha valósággá válik*

Na jó, ez nem tudom, hogy juthatott eszembe.
De nem fontos.
  Besétáltam a konyhába, ahogy otthon szoktam a hűtőbe nyúltam.Kivettem a tejet, a gabonapelyhet viszont sehol sem találtam.
Majd Erik a kezembe nyomta egy komor szemöldök huzogatással. "Szép"..gondoltam magamban.
  ~Kösz. - Mondtam halkan, miután elkezdtem enni.
Rohangáltak körülöttem. Panni már a suliba sietett, mivel tömegközlekedve ment így kiszámithatatlan, hogy oda ér e nyolcra.
Az édesapjuk már elment 30 perce munkába.Merci a sminkjével bíbelődik, miközben majdnem lekési a sulibuszát.
Az édesanyjuk pedig most az Aldiba ment bevásárolni.
Erik a lustaságával küzködve reggeli után, suli helyett itthon "ült".
Leheveredtem mellé a kanapéra. Rideg volt, mint az előtt. Szótlan és bátortalan.Mintha félt volna valami/kitől.
Nem szóltunk egymáshoz 10 perc után sem.Meguntam a csendben üldögélést és felvetettem azt az ötletet, hogy vezessen közbe Pesten.
Unott pofával de igenlő választ kaptam. Én igazából kész voltam, rá kellett várni.De nem sokat.
Egy csőnadrágot vett fel egy pólóval.Csőnadrág?!Gondoltam magamban de meg sem lepődtem annyira, USA-ban is ez a divat megy a srácoknál.
Kiérve az utcára, vadul vezető autósokból annyi volt ameddig a szem ellát.
Felszálltunk a hévre és utazás közben is csak a várost tudtam bámúlni.
Elvégre is felé sem jár Amerikának, de szép volt.Nyüzsgő, izgő-mozgó emberek.
Dugók és balesetek.Csöves diákok, akik lógnak a suliból és a tereken nyomúlnak.
   De Erik azt hiszem el vit a Hősök Terére is, ami gyönyörű szép volt.Volunt bankba átváltani a dollárom forintra, hogy vásárolhasak.
Elmentünk plázázni.Egy sráv és lány, hű szép párosítás gondoltam csak így magamba, de nem szóltam semit, ha neki nem kínos nekem sem.
A West End volt a legjobb számomra.Összevásároltam igazából mindent.Órát, ruhákat, cipőket.
A Váci utca csodálatos volt, de a sok tini aki ott kuksol suli helyett, "szép" látvány.
Sör, vodka a kezükbe.Füzekni mint állat, pasik és csajok egyaránt szívtak párat.
Ez megdöbbentő.Hogy nincs ész ennyi idősen se.
A sétafikálás közben elfáradtunk,szomjasak és éhesek is voltunk.Hazafelé be is ugrottunk egy KFC-be, ahol dugig tele tömtük megunkat kajával és kólával.
Beszélgettünk is.Beszéltem magamról, ő is magáról.
Igen első hallásra a tökéletes gyerek álláspont jött le.Aki mindenből ötös, tök jól viselkedik és a "Szent".
De nem így van ez,át látok én a szitán.
Láttam rajta, hogy nem olyan könnyű az élete amilyennek elmondja.
Utálkozást sugázoz a tekintete,hogy utál tökéletes lenni vagy legalábbis azt mutatni, hogy tökéletes.Nem akar mindig "A tökéletes" lenni.
Megértem.Nem könnyű másnak és főleg magunknal megfelelni.Ez után  a tartalmas beszélgetés után, nem siettünk még.
Wifiztünk meg ugrattuk egymást, mikor Panni és két lány berobbasztott az ajtón.Nagy vihorászással és fülig érő mosolyall.
Mikor észrevettek rögtön idejöttek.És el kezdtünk beszélgetni.
 ~Hali Hannah, Erik. - Mondták kórusba a nevünket.
 ~Ők a barátnőim. - Kezdte Panni.
 ~Ő Réka, ő pedif Fruzsi.
 ~Sziasztok. - Köszöntem majd egy öleléssel üdvözöltem őket.
Réka, nagyon szép lány, már először is észrevettem, hogy különleges de egy fél órás dumálás közben nagyon megszerettem.
Fruzsi pedig "Forever Zayn fan" szóval nehéz dolgom van.De semmi közönbösséget  nem látok rajtuk Harry miatt.
Igazán megértőek voltak, sőt túl megértőek.
  Én már imádtam őket, vajon ők is engem?!






Új szereplők 1D fanok! 


Réka.




Fruzsi.

Harmincegyedik rész. *Az álom néha valósággá válik*

Merci először ellenszenves és flegma volt, de miután felismert a barátnőjével Bernadettel együtt, már is átváltott kedves és aranyos lánnyá.
Nem, mondom, hogy Harry miatt, de lehet.
     Elég hosszú útat tettünk meg Merci otthonáig. Gyönyörű házban élnek.
     Amikor odaértünk az anyukája tárt karokkal fogadott, pedig azt sem tudta ki vagyok?! asd.
     Kedves volt és aranyos, még kaját is adott.
  Mikor Merci körbevezetett szép látvány fogadott mindenhol.Rend s tisztaság uralkodott minden szobába.Kivéve az övébe.
Na jó nem volt túl nagy rumli, csak mintha egy tornádó futott volna át a szobán.
One Direction poszterek, újságok, Up all nigh album.Rengeted ruha, kacat, táska, cipő és elengedhetetlen női dolgok.
 A szoba pink volt.Minden kislány állma.De Merci már nem kislány.
Elmesélte nekem, hogy idézem:
  "Hangos vagyok,nincs olyan dolog amihez ne szolnék hozzá ><.
   Kiváncsiskodó,, a barátaim azért szeretnek mert nem veszek mindent a szívemre és minden hülyeségbe benne vagyok:D
   Legtöbbször akkor kapok röhögőgörcsöt amikor full komolynak kéne lennem...:S:D"
Bemutatta a hugát Pannit, aki olyan gyorsan hadar, hogy a bemutatakozása felét nem értettem, de idézem:
  "A kedvencem Harry, de ha csak úgy férek bele, akkor Liamet is nagyon szeretem.
Imádok írni, történeteket kitalálni, fantáziadús vagyok, néha tudálékos. Akaratos, barátságos, nagyon könnyen szerelembe esek.Imádom az izgalmas és félelmetes dolgokat, sajnos sokan kihasználnak, mert szinte mindig mindenkiben megbízok.
Szeretek énekelni, lételemem a HÜLYÜLÉS, néha az embereknek már kicsit sok is vagyok xdd minden második mondatomat elröhögöm, ezért nem vagyok jó színész:D
Jah és zenefüggő ♥ "
  Mindketten irtó aranyosak, jópofák és barátságosak.
  Odavannak a srácokért.Kikapkodták a telefonom a kezemből, Merci elkobozta a laptopom.
Mindkét személyes tárgyam tartalmazott fotókat velük, videókat stb.
   Megdöbbentek amikor képes volt elmesélni az egész sztorit, amit talán nem is kellett volna.
   De mindegy.
 Én megkaptam éjszakára Merci ágyát, ő pedig a füldön aludt, de hát vállalta.
Éjszaka álmatlanság gyötört, de nagy. Az elmúlt, napokon járt az agyam.
Ki kellett mennem a mosdóba, de eltévedtem :D.
   Majd valaki nekem jött, "kissé" voltam csak réműlt, hogy ki lehet.
Se Panni se Merci.
  ~Te ki vagy? - Kérdeztem meg.
  ~Én?! Inkább te ki vagy? - Hallotam egy férfi hangot, majd feloltottam a lámpát.
  ~Én Merci és Panni egyik barátnője. - Válaszoltam félénken és lehupattam a kanapéra , ugyanis a mosdó közelében sem voltam.
  ~Á, értem akkor bizonyára te vagy Hannah?! - Kérdezte.
  ~Bizonyára :D - Mondtam egy mosollyal az arcomon.
  ~És mit keresel itt az éjszaka közepén, nem aludnod kéne?
  ~ De. - Mondtam halkan majd elindultam visszafelé.
  ~Hé, várj.Mi nyomja a lelkedet? - Kérdezte miközben magával húzott a kanapéra.
  ~Semmi.
  ~Nekem nem tudsz hazudni, látom.
  ~Nem neked fogok panaszkodni, bocsi. - Újra feláltam és újra elindultam.
  ~Várj. A nevem Erik.17 éves magyar srác. Merci féltesólya.Bocs, hogy bunkó voltam és be sem mutatkoztam.
  ~Szia Erik.Én megyek, álmos vagyok. - Rohantam vissza a lépcsőn, nem törödve a zajjal amit magam után hagytam.
 Elgondolkodtam magamban. Merci nem beszélt a fél tesólyukról. És arról sem, hogy összefuthatok vele a házban éjjel.
Nem zavart, biztos nem bírják egymást.De már olyan fáradt voltam, hogy az utólsó gondolat menet megált bennem, takarékra tette magát holnapra.
Szemeim lecsukódtak, szívem lenyugodott, én pedig mosolyogva aludtam el.Mert most boldog voltam! :)
  *Reggel*
Zajra és nagy csörömpölésre ébredtem.
 Mindenki sürgött forgott.Merci csak úgy rohangált a szobában össze-vissza mint egy fél őrűlt és pedig tátott szájjal néztem a gyorsaságát.
Miközben öt ruha felvétele után, még tizet próbált.
  Mikor elkészült lökött egy "Sziát" és elhúzott suliba.
 Panni már rég felvette az egyenruháját, amit szinte rühelt csak úgy sugárzott a tekintetéből.
Nem tudtam mire vélni azt, hogy per pillanat mindenkinek láthatatlan vagyok. De suliba nem könnyű elindulni.
  Mikor már én is kitápászkodtam  az ágyból, bevetettem magam után.A fürdő felé vettem az irányt és gyatra külsőmet rendbe hoztam.
Felkaptam egy kényelmes nyári szettet és egy mamuszt húztam a lábamra.
Leszaladtam a földszintre, ahol reggelizett a család és mindenki egy széles mosollyal "Jó reggelt" kívánt.
  Kivéve Erik.Talán ő is ilyen bagoly. Hogy is mondjam aki nappal felveszi az álarcát, éjjel pedig "vadászik" . Ez nem jó.
Rideg tekintet, komor szemek, és kő szív. Lehet egy cipőben járunk ?!
  Lehet majd egymásra találunk?!




Új szereplők 1D fanok!
Eriket a fantáziátokra bízom.


Merci. 



Panni.

Harmincadik rész. *Az álom néha valósággá válik*

A levél elolvasása tényleg nehezemre esett.Most már biztos vagyok abban, hogy odaadtam a szívem egy olyan embernek aki miután összetörte, még kegyetlenűl megkínozta.
Már alig dobog, érzem lassan elsorvadok és meghalok.
Hiába a magyarázkodás, az éveken át tartó bíráskodás, én érzem...én tudom, hogy mit csinált velem, az az ember aki elvette a fél életem.
  Az emberek nem, de az érzelmek és az emlékek beszélnek!
Ez után a rövid kis eszmefuttatás után, visszamentem az ágyamhoz.Elstedtem a laptopomat, a telefonomat és a pénztárcámat.
Bedobtam mindent egy táskába,felvettem egy sortot majd egy pólót.
Előkaptam egy papircetlit a táskámból és ezt írtam rá:
  "Eliza, ne keressetek, ne hívjatok, ne írjatok.Elmegyek, mert jól vagyok, de belül darabokra hullok.
   Európa közepére utazok, ahol nem ismer senki és elbújhatok.
   Szüleim szeretem és nem feledem, téged a szívembe őrizlek, míg vissza nem érkezem.
   Szívem kő, lelkel szikla, nem vagyok más mint egy kőszikla."
Leírva ezeket a sorokat újta ellepték a könnyek a szemem sarkát.
Majd erőt véve magamon a cetlit Eliza táskájába nyomtam majd hátamra kaptam a hátizsákom.
Átszelve a folyosókat az alaksorra vete liftbe szálltam be.
Amikor lementem, utánna továnn lépcsőztem a parkolóig.
 Oda érve elvesztem a rengeteg autó között és kétségbeesetten keringtem közöttük, míg végül kijutottam Beverly Hills legforgalmasabb környékére.
Nem tudtam hova vegyem az irányt.Állitottam egy taxit, és a reptérre vitettem magam.Útközben viszont irányt váltottam.
Haza.Tudtam, hogy senki nincs itthon tehát még összepakolhatok.
Mikor odaértem kiszálltam a kocsiból nem is fizettem.Képzelhetitek milyen pipa lehette a sofőr.
   Berohantam aztán fel a szobámba és egy gyors mozdulattal már két bőrönd tele volr ruhákkal és cipőkkel.Lecipekedtem, újta taxit fogtam és most már a reptérre.
Oda érve jegyet vettem egy Magyarországi gépre.Átestem a csomag ellenőrzésen, meg a szokásos dolgokon.
Felszálltam a gépre.Nem is tudom hány óra volt, gyorsan elszállt.
   Amikor leszálltam és bementem a városba emberek minden hol.
Pesten egy szállodába szálltam meg, de egész nap mászkáltam.
 Flegma emberekből ezrek. Lenéző pillantások százával találkoztam.
Hátulról valaki belémjött, úgy hogy fel is estem.
  Természetesen felsegített a földről, de szemei kikerekedve néztek rám és tekintete gúnyosnak és önzőnek tűnt.
De amikor megszólalt, kedves hangja csak úgy simogatta a lelkemet.
~Szia, bocs az én hibám volt.
~Hello.Á, semmi baj én voltam figyelmetlen.-Mondtam miközben leporoltam magamról a port.
~Horváth Merci a nevem. - Mutatkozott be, majd elnevette magát.
   Ezt 5 perc kínos csend követte amit meg is törtem.
~Én meg...én Hannah Collins. - Dadogtam.
~Angol?! - Értetlenkedett.
~Igen de vannak magyar felmenőim.
~Ohh, értem.-Fogta a fejét miközben a barátnőjére nézett.
     A barátnője tátott szájjal nézett rám és azt dadogta magában, hogy "Ő az"
~Ki az ? - Kérdeztem rá.
~Te nem Harry Styles barátnője vagy?De tuti az vagy.
~Én nem, bocsi összekeversz valakivel. - Kamuztam egy sort ami per pillanat igaz volt.
~Ja asd..akkor hülye vagyok. - Mondtam a szemöldökét ráncolva.
   Én csak álltam ott mosolyogva majd Merci odéblépett, elkaptam a csuklót és odépp taszigált.
~Tudon, hogy te voltál Harry barátnője, pszt kussolok, de ma nálunk alszol azt puszi.
   Majd vissza ráncigál és nyomott az arcomra egy puszit.
Egy új barátság kezdete? Talán *-*

Huszonkilencedik rész. *Az álom néha valósággá válik*-

  Az intenzíven fekve, a plafont bámúlva újabb képkockák jöttek vissza.Néhány dolog megint beugrott.
Nem is néhány, azt hiszem minden. Amikor én és Harry a fürdőben voltunk, Louis pedig berontott.
Caroline szülinapja.Harry a színpadon és megkéri, hogy legyek a barátnője. Amikor Austim majdnem megölte Harryt.
A hotelban amikor én és Harry a tetőn vacsiztunk és amikor lementem.
 ~Nem! Nem lehet igaz.- Ordítottam fel és az osztályon lévő emberek mind odajöttek és én csak Elizát akartam.
      Szemeim könnybe lábadtak, szívem újra hevesen dobogott, a fejem tüzelt és a vér bennem csak lüktetett.
 ~ Hannah? - Jött Eliza megréműlt tekintettel.
 ~Mindent tudok, emlékszem. A szálloda és amikor Rebekat és Harry megláttam, aztán a baleset. Miattuk. - Ordítottam folyamatosan.
 ~Ó, Hannah sajnálom.
 ~Nem kell. Vissza vágok. Nem jött vissza az emlékezetem, mond azt nekik. Kiváncsi vagyok mit is fognak összehordani, miközben mindent tudok. - Mondtam megálíthatatlanul amikor újra roham tört rám.
Újra láttam a fényt..Újra és,újra.Még a kilincset fogtam, azon a bizonyos ajtón és még mindeig nem jutottam be.
  Egyre csak az forgott bennem, hogy-hogy tehették ezt velem. A barátaim. Megakartam halni.De még nem.
 Elizát sírva vitték ki, szinte inkább már ordítva és láttam, láttam Harryt, Louist, Zaynt, Niallt és Liammet az ajtóban, ahogy ott álltak tehetetlenűl és éreztem, éreztem, hogy megbánták, de tényleg.
És sajnálat sugárzott a tekintetükből.
De ez nekem nem elég. Tőlük akarom hallani, hogy Miért?!
   Nem elég, hogy élni sem bírok, még megnehezítik.
Miután levittek az intenzívről, újra a régi szobámba kerültem.
Kopogtak.Egy futár volt.Rengeteg piros rózsa és egy doboz "valami" társaságában.
Megköszötem a fáradozását, majd elment.
Kimásztam az ágyból, nagynehezen leszedtem magamról a drótokat amik rajtam voltak.
Ezzel talán megölöm magam?Nem!
Lassacskán odasétáltam az asztalhoz ami a rózsák és a doboz volt.
A rózsák között "Üdvözlő kártya".
Ez állt rajta:"Szeretettel One Direction, az emlékdobozd megnézni a répát megenni. :D "
Hát igen, viccesek.
  Kiváncsian kinyitottam a dobozt, hisz a tartalma nagyon érdekelt.
Fényképek, levelek, kinyomtatott twitter beszélgetések, videók.
   És egy levél.
                     Hannah Collins
Kedves Hannah! Személyesen már nem találkozunk, mert vissza mentünk Londonba, de írtunk pár sort, amit reméljük nem esik nehezedre elolvasni.
   Én Niall kezdem a beszámolót. Kicsit kusza lesz a levél, mivel a saját részünket mi írjuk, kérlek ezt bocsásd meg.
Első találkozásunk, egy mekiben történt.Utáltál minket, de Eliza vagyis a barátnőd kedvéért próbáltál viselkedni velünk az utálat ellenére is.
Először nekem nem voltál szimpi sem külsőre, sem modorra.Inkább, hideg és távolságtartó.
A sálas poénban és is benne voltam, csak mert Harry olyan szépen kért, és nem akart téged utóljára látni.
Szivattuk is rendesen, hogy "Két szerelmes pár, gondolatban mindig együtt jár", persze gyerekes módon és viccből.
De amikor láttuk Harryn, a második találkozás után, hogy fülig beléd zúgott, ejtettük a cukkolás dolgot és komolyara fordult a dolog.
Harry komoly szándékai minket is megleptek, de mivel ő Ms.Styles az elhíresült csajozógép hagynunk kellett, hogy boldog legyen.
Na de tőlem ennyi.A többiek előtt áll a neheze.Tőlem szia és gyógyulj.Puszi Niall!...
  Mivel már Naill "elmondta" a monológját én jövök, Liam.
Mikor eljöttetek Elivel egy koncertünkre együtt érkeztünk.Persze Harry és te miattad.
Nagyon jól éreztétek magatokat az akkori állitásotok szerint.
  Remélem így volt.
Amikor már elég sűrűn összejártunk elcsattant közöttetek az első csók.
Amikor Louis berontott a fürdőszobátokba.Hát igen, az vicces volt.És ott volt Caroline szülinapja, amikor hivatalosan is együtt voltatok.
  Azok a boldog idők.
És amikor elköltöztetek, akkor Harry szíve kővé vált.
Hát majd a kis tervünk amikor hazajöttetek és vissza, a csókunk. Hát igen, az nagyon szenvedélyes volt, de nem komoly.
Majd újra összejöttetek egy bulin. Aztán a hotelba...Na de Zayn már írna szóval jobbulást puszi.
    Igen ahogy írod Liam már írnék.:D Aztán a hotelba jöttél velünk ja, és persze ne feledjünk azt, hogy elszöktél otthonról :D ...
Másnap Austin megőrülése, majdnem megölte Harryt, minket és téged. Szörnyű nap volt és ezután szégyeljük magunkat.
Amikor is annyira dühösek lettünk rád, hogy elakaratunk téged és Harryt szakítani egymástól.Tudjuk, hogy nem helyes amit tettünk és  sikerűlt is, de a mi hibánk vállaljuk.
  De most Louis-on a sor.Puszi.Utóirat:Zayn szeret! ♥
                                 
Na igen én voltam az ötletgazda, hogy Rebekát hívjuk Amerikába és támadja le Harryt a vacsorátok közben, amit te meglátsz, majd szakítotok.Így is lett, de a baleset, nem volt a tervben, sőt.
Mindegyikünk nagy lelkifurdalással küzd.Bocsáss meg.Epekedve kérünk.
    Hát igen, a skacok menteni akarnak engem.Szia Hannah Harry vagyok.Menteni akarnak, de az én hibám volt, és tudom, hogy nehéz eset vagy, sőt azt is tudom, hogy soha nem fogsz megbocsájtani.
Épp ezért is jöttünk el minnél hamarabb. Ami nem old meg semmit, de neked talán így könyebb, mert nekem igen.
Persze szemtől szembe lett volna az igazi, de mivel nememlékszel ránk, nem akartunk terhelni.
            Bocsáss meg.Szeretlek.
                 Szeretünk.
Üdvözlettel Harry, Liam, Zayn, Louis, Niall
És Hannah  "Lehet,hogy rossz emlék vagyok,de felejthetetlen" 
   *Végig olvasva a levelet,a könnycseppek csak úgy suhantak le az arcomon és a csempére esve meg is dermedtek.
    A szívem millió darabra tört és szilárdabb lett, mint valaha volt.










 






 

Huszonnyolcadik rész. *Az álom néha valósággá válik*.

Eliza szemszöge.
Szóval hazudnak Elizának, király.
Na megyek és megkapják a magukét.Még pont odaértem és nem mendtek el.
~Mit képzeltetek?Hazudtok, hogy mindent jóvá tegyetek?Ezt nem engedem.- Mondtam idegesen majd leültem a földre és könnyezni kezdtem.
~Mi csak jót akarunk neki, hogy ne idegesítsük fel.-Mondta Zayn, majd ödajött és megölelt.
~Jó tudjátok benne vagyok.Nem köpök, de ha valami..VSzakított félbe Louis.
~Ha valami,akkor mi vagyunk a felelősek nem te.Rendben?!-Kérdezte és egyben nyugtató vákaszt is adott.
~Tudjátok, hogy nagyon fájni fog ez neki ha egyszer vissza jön az emlékezete és rájön, hogy kik vagytok és , hogy mi volt ma este.?!
Mert igen én tudom Niall elmondta.
Hogy tehettétek ezt vele?A barátotok volt, ti meg.
Ja és boldogok voltak Harry-vel.
Ha már Hannah boldodsága nem számított,legalább Harry-re gondolhattatok volna.-Oktattam ki őket fennhangon, szinte már kiabálva.
~Miről beszél ez?Ti csinákltátok ezt velünk?
~Igen, én találtam ki.-Mondta Louis lesütött szemekkel.
~Jó, okay semmi baj.Megbántátok?!-Kérdezte Harry.
~Nagyon.-Válaszolták egyszerre.
~Jó.Akkor újra megismerkedünk vele és ha eljön az ideje vallunk!-Mondta majd beinvitált mindenki a kocsiba és elindultak.
 Én pedig vissza szaladtam Hannah-hoz.
~Hol a kávé?-Kérdeztem.
~Ó,ez nem igaz ezért mentem és elfelejtettem.Ne haragudj.
~Semmi baj, gyere ülj le mellém.-Mondtam.
  Eliza leült, én pedig elaludtam.
*48 órával később*
Felkeltem.Nem tudom elhinni, hogy 48 órát aludtam,persze altatóval.
Anyu a kanapén aludt.Éhes voltam.Eliza belépett az ajtón a reggelimmel amit ő csinált, mert a
   a kórházi menzával egyáltalán nem vagyok kibékűlve.
De amikor Elizát megláttam elszörnyedtem.Kócos haj, kómás-álmos fej, karikás szemek.Sajnáltam.
Felültem az ágyon Eli elém rakta a tálcát és próbáltam enni.Nem ment.
Fel is adtam,nem vagyok kitartó ilyen helyzetekben.A teámmal bevettem a gyógyszer adagomat és visszadőltem.
Nem értem miért nem engednek haza.Csak fejsárülésem van ami otthon is ugyan úgy meggyóhyul mint it és az emlékezet majd visszajön vagy nem.
 Erőt vettem magamon.Felkeltem az ágyból a szekrényhez ballagtam.Kinyitotta.Nem volt benne sok ruha, de Eliza megpróbált kényelmeseket és normálisakat hozni, hát ennyit sikerűlt.
Anya csak nézett rám, hogy "Mi avn ezzel meg bolondult" fejjel.
Nézegetés közben észrevettem egy Louis-os sportruhát.
~Hű,anyu na ez honnan van? - Kérdeztem tágra nyílt pupillákkal.
~Ezt öööh, hogy is mondjam te kaptad. - Válaszolta zavartan, miközben Elizára figyelt, aki ellenkezően bólogatott.
  Nem értettem mi van, de hagytam is.Felkaptam gyorsan, mert tetszett.
Majd fogtam Elizát és kimentünk a kórházi parkba.
  Kérdeztem őt,hogy miért jöttünk USA-ba.Elmondott mindent, de fiúkról semmi nem volt, pedig olyan dezsavű érzésem szokott lenni ha meglátom őket.
Mikor beugrott az a koncert, valami megtört bennem és éreztem, hogy ismerem őket nagyon, nagyon közelről.
Majd sétálgattunk és vettünk jégkrémet. Azt bezzeg "megettem".
  Majd hirtelen forogni kezdett körülöttem a világ, a környezet.Egyik percben még sétáltam a másik percben már a földön volt.
Nem tudom, hogyan de újra leállt a szívem és megint visszahoztak.
Nem értem, nem bírom felfogni miért élek még?!

Huszonhetedik rész.*Az álom néha valósággá válik*.

     Talán én voltam vak és zöld volt a lámpa vagy a sofőr hibázott?!
Már csak azt vettem észre ahogyan az autó szélvédőjére csapódok.
Elsötétült minden.
Igen,láttam azt a bizonyos fényt és az ajtót a másvilágra.
De élek...Újra élek.Újraélesztettek.
A szakadék szélén álltam ugrásra készen, de Isten kezében van az életem és ő adott még egy esélyt.
  Szörnyen éreztem amagam amikor magamhoz tértem.
Anya & apa,Caroline,Eliza és Ash az ágyam körül ültek,nagyon aggódó tekintettel.
~Szia kicsim!-Mondta anya majd megfogta a kezem és kisimitotta a szememből a hajam.
~Sziasztok!-Válaszoltam elcsukló hangom.
~Hogy vagy?-Kérdezte Eli és Ash egyszerre.
~Hát nem a legjobban.-Válaszoltam majd lehunytam a szemeim és elaludtam.
 Igazából nem mertem mondani,hogy láttam a fényt és mentem is felé.Jobban felidegesítettem volna a szüleim és barátaim,ezt nem akartam.
30 perccel később*
Újra felébredtem de már nem volt ott senki.Se a szüleim se Elizáék.
Körbenéztem a korteremben minden színes és vidám volt.Talán azért,hogy könnyebb legyen meghalni?!
Az ágyam előtt 3 méterrel kb egy hatalmas ablak volt,ami a Big-Ben-re nézett.
Tv,telefonom,laptopom.Mindenem ott volt.
Anyagi helyzetünknek köszönhetően,olyan szobát kaptam,ahol egyedűl voltam.
Nem zavart senki,csak a csend és én voltunk jelen.
Gondolkoztam az elmúlt eseményeken,csak a gyerekkorom és az Elizás veszekedésig emlékeztem mindenre,aztán semmi.
Talán legfontosabb perceket,személyeket veszítek el ezzel.
  Majd bejött Dr.Evans,elmondtam neki,hogy nem emlékszem néhány dologra az életemből.
Elhúzta a száját és azt mondta "Átmeneti".Azért csináltunk CT-t és a koponyámban néhány repedést találtak,ami emlékezet kiesést okoz.
A koponyám az ütközés miatt sérülhetett meg.Talán nem is "Átmeneti"?!
 A vizsgálat eredményét megtudva,a döbbenet és igazából nem is az, hanem a félelem uralkodott el rajtam.
   Egyszer csak kopogást hallotam.
Egy göndör hajú,zöld szemű srác és mellette még 4 fiú lépett be a korterembe.
  Félénk,megbánó arcot vágtak.Vajon  miért?! Ez a kérdés lebegett bennem.
Kaptam csokit,orchideát..Igen a kedvenc virágom.
Majd miútán végig méregettem őket kérdőre is vontam..
 ~Hát ti meg kik vagytok?!
 ~Hannah,de vicces vagy..-Mondta az egyik,aki szőke volt.
 ~Nem viccelek nem tudom kik vagytok.Talán ismerjük egymást és ha igen honnan?És miért a megbánó arc?És honnan tudtátok ,hogy az orchidea a kedvencem?-Halmoztam el őket kérdessekkel,miközben ők levegőt kapkodva álltak.
 ~Hát ismerjük egymást.Már nagyon rég.Te és Harry.-Majd félbeszakította az egyik.
 ~Nem,nem ismerjük egymást csak láttuk a baleseted és úgy éreztük,hogy el kell jönnünk hozzád.
 ~Á,értem köszönöm.
 ~Az orchidea pedig Louis barátnőjének a kedvence és gondoltuk,te is szereted.-Folytatta.
 ~Oké srácok,de bemutatkoznátok.-Mondtam mosolyodva és kicsit szégyellve magam.
 ~Ó el is felejtettük.Én Niall vagyok kezdte.
 ~Én vagyok Louis.
 ~Én Liam.
 ~Zayn Malik vagyok.
 ~Én pedig Harry Styles.
   Mondták kedvesen majd leültek a korteremben található székekre.
~Bocsánat srácok én Hannah Collins vagyok.-Kezdtem zavarodottan.
~Tudjuk!-Válaszolták egyszerre.
~Vas Happenin?.-Kérdezte Zayn.
~Várjatok csak.Ti vagytok a One Direction ?!
~Igen,mi.-Válaszolta Niall egy kisfiús mosollyal az arcán.
~Hu,voltam koncertetekre egyszer azthiszem.-Mondtam,de meglepődtem mert eszembejutott.
  Majd Eliza lépett be az ajtón.
~Ti meg a fenét keerestek itt?!-Kérdezte a srácoktól.
~Eliza,mi csak..-Kezdte Harry majd lesütötte az álmos fejét.
 Majd Eliza kiment a srácokkal.Elmonda nekik,hogy emlékezet kiesésem van és nem emlékszem rájuk,bármennyire is szeretnék.
   Majd visszajöttek és elmondták,hogy megértik a helyzetem.Jobbulást kívántam,kaptam tőlük puszit és egy "Később jövünk" figyelmeztetést.
~Hannah emlékszel rájuk?!
~Nem Eliza,azt mondták nem ismerjük egymást és látták a balesetem majd úgy érezték be kell jönniük.
~Aha,értem.
~Miért Eli te ismered őket?
~Igen.-Válaszolta majd kiment kávéért.
    Az életem romokban,a szívem romokban,a lelkem romokban.Még jó,hogy lélegzem.  

Huszonhatodik rész.*Az álom néha valósággá válik*. Part2

Bezavart Harry telefonja,mert csörgött.
~Louis.-Mondta mosolyogva.
~Vedd fel buzdítottam. ~Biztos fontos.
  Felvette.Le kellett mennie mert itt volt a menegment.
Magamra hagyott egy időre,de nem bántam.15 perc elteltével kaptam egy sms-t.
Harry.
"Gyere le meglepim van számodra"
Izgatott lettem feltápászkodtam a földről és elindultam.Lifttel 5 perc alatt lent voltam,bementem a nappaliba.
Zayn,Liam,Niall és Louis ültek a kanapén.Mind a négyen Harry szobálya felé mutattak,bár Zayn megbánó arccal.
  Bementem.Szemem káprázik vagy csak halucinálok?!-Vaciláltam magamban.
Harry és Rebeka épp vadul csókolóztak.Harry hátranézett,meglátta a könnyes szemeim és mentegetőzni kezdett.
Nem hagytam,vagyis nem az csak elrohantam.Utólsó pillantást vetettem a fiúkra akik mit "Jól végezték dolgukat" ültel egy elégedett mosolyall az arcukan.
Zayn viszont üveges tekintettel nézett rám.Mint aki sajnált volna.
 Igen már a liftet vártam de kitört belőlem és zokogni kezdtem.
Fejvesztve rohanni kezdtem a lépcső felé,lefutottam és már is a mozgalmas életbe csöppentem újra egy átlagos lány lettem,akinek nincs senkije.
Igen minnél jobban bízol,annál nagyobbat csalódsz.
  Nincs értelme bőgni.Letöröltem a könnyeim és átmentem az uton.
     Talán én voltam vak és zöld volt a lámpa vagy a söfőr hibázott?!

Huszonhatodik rész.*Az álom néha valósággá válik*. Part1

Mindenki elnémúlt csak az én fejem volt olyan piros mint a vadalma,mert nem volt benne töltény.
A végén már ők is rájöttek és igazából bánták a megjegyzéseket.De mindegy.
Hívtam a rendőrséget.Egy jó félóra múlva már jöttek is.
 Igazánól Austin fején semmi megbánást nem láttam.Bevitték az őrsre velem és a fiúkkal együtt.
Egész úton egymáshoz sem szóltunk.Talán rosszul tettem amit tennem,de ha közbe szóltam volna talán észre vette volna,hogy fel kell tölteni tölténnyel és vége.
Már nem számít.Mikor odaértünk kihallgatak minket mint tanuk,túszok..stb.Végűl is nem jelentettem fel Austint,de megkapta a büntetését és én kövmunka és 1 év elvonó..Na azt szép.
  Én gyalog mentem haza.Szomorú voltam,hogy nem szóltak hozzám,de ők így én úgy.
~Hannah még áll a nyolc óra?-Kiabálta utánnam Harry.
~Igen.-Csak ennyit mondtam,bólintottam egyet és mire hátranéztem eltűntek a lányok tömegében.
  Hazakullogtam,rendet raktam lent.Felmentem a szobámba és kész katasztrofális érzésem volt.
Mindenem szanaszét,de nem hiányzott semmi.Papírjaim a helyén és a többi és a többi..
  Már 6 óra volt.Bementem a fürdőbe.1ó rán zuhanyozba ugyanis nem tudtam menekűlni a forró víz fogságából.
Begöndörítettem a hajam,füstös fekete szemeket varázsoltam magamra,majd egy elegáns fekete minit húztam magamre egy fekete tűsarkú társaságában.
Majd kimentem és becsúktam az ajtót a riasztót is bekapcsoltam.Elindúltam a szálloda felé.Fogtam taxit és 5 perc alatt ott is termettem.
    Liftbe szálltam és máris a negyediken találtam magam.Senki sehol.
Elmentem a lakosztályukig és az ajtón találtam egy borítékot "Hannah Collins" névze címezve,mivel az én vagyok ki is nyitottam.
  Az állt benne,hogy:"Hannah ha ezt elolvasod kövesd a nyilakat."
Sehol semmilyen nyilat nem láttam majd befordúltam a folyosón ballra és láss csodát nyilak.
Teljesen a következő lépcsőig vezettek ami az ötödikre vitt majd így tobább a nyilcadikig  már a tetőn voltam.
Terített asztal gyertyafény,pezsgő és csirke.Háhá...
   Gyönyörű világítás és én egyedül.Majd valaki hátúlról megölelt és azt suttogta 'Szeretlek'.Persze ki más lett volna mint Harry.
Majd az asztalhoz vezetett és vacsizni kezdtünk.Sok mindenről beszélgettünk de lekinkább a mai napról.
 ~Hannah te tényleg tudtad,hogy nincs megtöltve?
 ~Harry ezt még a vak is látta volna.
 ~Akkor.-Nevette el magát.~Akkor nem tudom.
Majd odajött kézen fogott és leültünk a földre.És egyszer csak lampionok kezdte fölfelé szállni én csak fülig érő szájjal mosolyogtam és ugráltam majd lenéztem és Louis,Liam,Niall és Zayn voltak azok.
  ~Csak egy kis romantika.-Mondta Harry, majd kezeim a nyaka köré fontam és megcsókoltam.
  ~Hannah,szeretlek.
  ~Harry,szeretlek.
 ~Harry kezdtem kétségbeesedtem,te vagy a mindenem.
 ~Hannah akárcsak te nekem.
Majd megint csókolóztunk ami már mennyei volt.És elhittem ...végre elhittem,hogy 'Tényleg szeret'¦.

Huszonötödik rész.*Az álom néha valósággá válik*.

~Tyra Banks?-Kérdeztem tőle,egy megszeppent mosollyal az arcomon.
  ~Ó,hát igen.-Felelte kedvesen.
  ~Elnézést,hogy így neked rontottam ööö..
  ~Hannah, a nevem Hannah Collins..
  ~Igen,Hannah.Te egy nagyon szép lány vagy,nem dondolkodtál még a modellkedésen?-Kérdezte kedves hangon,majd felállitot.
  ~Hát nem igazán.-Mondtam félénken majd elnézést kértem.
  ~Ó,nem Hannah én kérek elnézést.
~Itt a névjegyem,hívj fel bármikor.-Mondta majd elsétált.
  El sem hittem,hogy Tyra Banks-el fogok összefutni és úgymond ajánlatot tesz..
Na de mindegy siettem is haza.
 Óvatosan kinyitottam a bejárati ajtót,körűlnéztem a földszínten.Nem volt sehol Austin.
Bementem a konyhába,majd dörömbölő hangokat hallottam fentről.
Lassan felosontam és láttam,hogy Austin a szobámba kihánnya az összes ruhám,cipőim,kiüríti a fiókjaim a szekrényeim.
Eléggé megíjedtem,hogy mi a francot is csinál majd egy fegyvert láttam a kezében.
Lerohantam a konyhába,a telefonom után kaptam és hívtam is Harryt..
*Kicsöng*
~Harry,ide kell jönnötök...Austinnál fegyver van...-Ennyit érkeztem mondani,mert Austin a fejemhez tartotta a pisztolyt.
  ~Hannah,ha jót akarsz gyere szépen a nappaliba és ülj le.
  Szótlanul odamentem és leültem.Láttam rajta,hogy izzad,rángatózik,és ideges.
Talán drogozik.Migrén,halucináció.
  Próbáltam a lelkére beszélni,de egyre dühüsebb volt.A düh szétáramlott a testébe a szívében.
Hátra kötözte a kezeim,betapasztotta a szám ragasztószalaggal.És lecipelt a a pincébe.
Otthagyott.Nem féltem,hisz képes lenne embert ölni?
  Valahogy feltápázkodtam a földről,az ablakhoz mentem de nem láttam senkit és semmit.
Valahol egy ollót vagy vágó eszközt kerestem,de sehol semmi.
Hu,a reggelem tökéletes volt,most meg pff -.-"
 Hallottam,hogy valaki csöngetett.Egydarabig nem is nyitott ajtót Austin ha egyáltalán Austinnak hívják.
Amikor Harry hangját meghallottam,nagy kő esett le a szívemről..De kezdtem félni is,mi lesz a Austin....Áhhhw..Erre nem is szabad gondolni.
  Majd elkezdtem visítozni és kiabálni...
Austin lejött beakarta fogni a szám,de azt mondtam,hogy ha nem visz fel addog ordibálok,hogy valaki csak bejön...
 Nem kellett sokat rinyálni,végül felráncigál,mit ne mondjak "Nagyon durván",lelökött a nappaliban lévő kanapéra.Mikor Harry meglátott azt hiszem egy világ dőlt össze benne és ugyan ez volt nálam is.
Harry kérte,hogy engedjen el ő itt marad,persze heves ellenkezésben törtem ki,hogy "Nem kockáztathatja az életét értem hisz őt sokkal jobban hiányolnák...és stb"
 Végül is figalmam sincs miért vagyok túsz a saját házamban,de tök buli.
*Csöngettek*
  Ajtót nyitott.Mikor meghallottam Louis hangját,Zayn "Vas Happinen"-ét,Niall cipőjét megláttam,és Liam röhögését szintén hallottam éreztem,hogy baj lesz.
Beengedte őket majd tágra nyílt szemek bámúltak rám.
    Louis szemszöge.

Nem is tudom,nem nagyon értettem mi is folyik itt és berezeltem is egy kicsit.
 Majd a lényegre tértem.
~Hannah te minek vagy....?
~Louis hosszú haggyuk..-Mondta Hannah egy grimasszal az arcán.
~Jó...Válaszoltam,majd Harry-re néztem egy szúrós tekintettel,aki csak magában elmélkedett.
    Harry szemszöge.
Hű.ez durva.Itt vagyok a szerelmem házába akit épp túszúl ejtettek és nem tehetek semmit?!
Tehetetlenségemben örlődtem egy darabig míg nem jöttek a fiúk.
Hát igen csak megtudjuk állitani ezt az ámokfutót valahogyan.
   Niall szemszöge.
Mindig e miatt a csaj miatt kerülünk bajba,valahogy le kellene akadnia Harry-ről és fordítva,majd intézkedem.
  Liam szemszöge.
Hannah aranyos, kedves de megint veszélybe sodorta a karrierünket,szóval intézkednem kell.
  Zayn szemszöge.
A fiúk ennek nem örülnek szóval,ellenkeznem kell Harry érdekében.
   Majd egy óriási veszekedés tört ki.Én csak kapkodtam a fejem.
Annyit káronkodni soha életembe nem hallottam a fiúkat és úgymond senki mást.Szócsata és majd nem verekedés is volt míg közbe nem kiáltottam.
~Elég!-Ordítottam komor arccal és üveges tekintettel.~Nem únjátom még komolyon?Mint az ovisok az enyém,az enyém..-Felháborodottam mondtam majd elkezdtem megoldani a helyzetet.
~Austin tulajdonképpen mit is akarsz ezzel a fegyverrel?És miért kötöztél meg?
~Hannah fogd be és maradj csendbe vagy esküszöm lelövöm a kis barátocskádat a töbivel együtt.
  Réműlt és rezzenéstelen arccal inkább mégis csak kussba maradtam,de mikor már egy 1 órája tétlen űltem megúntam csendbe lenni és kitört belőlem.
 

      Feláltam,odamentem Harry-hez.Megakartam puszilni mert ölelni nem tudtam,de Austin rám fogta a fegyvert és leültetett egy bár székre a konyhában.
~Na szóval Hannah,ide azokkal az egyetemi jelentkezési lapokkal és felre a felvételi nyilatkozattal.
~Mi van Austin?..-Kérdeztem érthetetlenűl.
~Jól hallottad kislány ide vele vagy végzek a kis barátaiddal.
~Szóval nem vettek fel mi?-Provokálni kezdtem.
~Ide vele.
~Azt már nem.-Mondtam nyugodt és céltudos arccal,akkor már nyugodtan.
  Oda ment Harry-hez,a fejéhet tartotta a fegyver és azt mondta:
~Búcsúzz el a kis szerelmedtől mert utóljára látod élve.Zayn,Liam,Louis és Niall erősnek muttaták magukat de nem megy a színészkedés előttem legalábbis nem..
   ~Hannah,add már oda azokat a kib*szott papírokat nem látos megöli Harryt.-Szólt nekem Niall,akit szétfeszített az idegesség és arcán a tekintet ölni is tudott volna.

  Ügyet sem vetve Niall szavaira becsuktam a szemeim.Olyan kiáltásokat hallottam,hogy "Nem szeretted Harry-t,csak kicsesztél vele,nem ér neked semennyit az élete".
Majd Austin meghúzta a ravaszt.

Huszonnegyedik rész.*Az álom néha valósággá válik*.

Buli után nem mentem haza,telefonáltam is vezetékesre de csak üzenetet
hagytam mert Austin nem vette fel.
De én szóltam...én szóltam.

Éjszaka 2 óra körül beszálltunk az autóba és a fiúk szállodájába mentünk.
 Nem láttam milyen is volt igazából csak annyit,hogy bazinagy.:D
Bementünk.A lakosztályuk a negyediken volt.Én a liftet választottam ők pedig a lépcsőt.Nem tudom,hogy miért.?!!!!
Már az ajtójuk előtt vártam őket, már kb 8 perce,mire hangokat hallottam persze a fiúk voltak azok.
Niall kinyitotta az ajtót.
Hát igen,csodálatos látvány fogadott.Gyönyörű és hatalmas étkező asztal,konyha,hatalmas tv a nappaliban és öt szoba a srácoknak.
Én és Harry rögtön leültünk a kanapéra.Bekapcsoltam a tv-t,máris a TLS-re,ahol épp a kedvenc műsorom a "Say yes to the dress"..
Louis máris azzal viccelődött,hogy mennünk kell most eskővői ruhát választani nekem.
És jöhet Harry-vel az esküvő.Jót röhögtünk.
  Aztán Lou bement a konyhába majd pacsintát sütött,Nial a telefonját bütykölte,Liam a laptopja előtt nyomúlt,Zayn jégkrémet evett.
Én sem tudtam ellenállni a jégkrémnek így lenyulntam Zayn elől,aki szép lassan,de biztosan megkergetett a konyhapúlt körül,
mire Harry hátúlról megölelt.Igent ezt "imádtam"...
4-körűl leheveredtem a kanapéra efy forrócsoki és palacsinta társaságában.
Magamra húztam egy pokrócot és el is szundikáltam.
Reggel már 6-kor ébren voltam nem tudom miért is.:)Csináltam szendvicseket,piritóst,rántottát
,teát és kávét.
A fiúk 8-kor tá,adtak fel elég kómás állapotban.Vajom minden éjszakájuk ilyen kemény lehet?!
Egyépként tetszett nekik amivel vártam őket.Degeszre ették magukat,majd zuhiztak egymás után és én is rendbe szedtem magam.
Felöltöztem,elköszöntem a srácoktól.Megbeszéltük,hogy majd keresnek.
 
    Egy utólsó pillantást vetettem a lakosztályra,és a fiúkra majd egy pozitív mosolyt kültem feléjük és becsuktam magam után az ajtót.
Már a liftnél voltam amikor Harry utánnam kiáltott.
~Hannah,várj.
~:) Harry,valahogy éreztem hogy utánnam jössz.
~Ma este 8-kor itt,a liftnél.-Mondta határozottam egy kacér mosollyal az arcán.
~Parancsára uram!-Mondtam vicces hangon majd beronhantam a liftbe.
  Harry utánnam akart rohanni,de azt mondtam:
~Stop.Harry este találkozunk,bírd ki.
  Kaptam egy mosolyt tőle és elment.
Elindúltam lefelé.
Kiléptem a szálloda ajtaján és máris Beverly Hills mozgalmas utjáin találtam magam.
A szálloda pedig az egyik legdrágább L.A.-ben az az (Thompson Beverly Hills  
9360 Wilshire Boulevard, Beverly Hills, CA 90212 Los Angeles)
   Úgy döntöttem gyalog megyek haza.Addig is néztem a házakat,azt ahogyan az emberek viselkednem.
Meg kell mondanom elég primitíven.
Valaki hátúlról belémjött,megfordúltam és az ájjulás kerűlgetett.
 

Huszonharmadik rész.*Az álom néha valósággá válik*

Fogtam magam kimentem az erkélyre.Átmásztam a korláton,és próbáltam egyensúlyozni és fent tartani magam.Sikerűlt is.
Megkapaszkodtam egy fa ágba,és rámásztam a fára.Majd onnan szép lassan le a földre.Körűlnéztem,és Austin a nappaliban ült szóval arra nem mehettem.Megkerűltem a házat.Sötét volt,nem is tudtam merre megyek,majd hátúlról vala belém jött.
 Sikítottam egyett majd befogta a számat.
~Hannah pszt.-Mondta halkan.Én vagyok az Zayn.
~Zayn?Ó, Hál'Istennek..De hogy kerűlsz te ide?
~Már a skacokkal 3 napja itt vagyunk.A túrné miatti megbeszélésre jöttünk.
~Á,értem de nekem mennem kell.Örülök,hogy taliztunk.
~Várj Hannah elviszlek,hová mész?
~Ministry Of Sound.
~A srácokkal ott lesz meetingünk,szuper na gyere.
~Mi?
~Gyere már.
  Beültem a kocsiba majd elindultunk.
Hatalmas tömeg,rivaldafény fogadott.
Zayn kiszállt,majd kinyitotta nekem az ajtót,megfogtam a kezem és végig vonultunk az ajtóig,a srácok a hátunk mögött jöttek.
Bent megláttam Mercit és Jessit(Merci pasija)
a többiekkel,nyomta a fiúk arcára egy puszit majd odamentem a rám várókhoz.
Egy hatalmas buli közepette ünnepeltük Justin felnétté válását úgymond de sajnos nem ihattunk még alkoholt.Én amugyis utálom.
De azért egy pezsgő belefért volna,de hát a törvény... Emiatt nem akartunk dutyiba kerűlni.
Colat,ödítőket,kaját persze fogyasztottunk..
Halál égő volt amikor Louis odaállított egy répával és magával vitt a tömegbe majd a színpadra.
Mindig is ilyen hülye volt és kiszámíthatatlan és most is.Kikapcsoltatta a zenét,Harry kezébe nyomott egy mikrofont,leültetett egy székre.
Harry mielőtt elkezdett volna beszélni,jól bevörösödött a fejem és a levegő után is kapkodnom kellett és Liam komor fejét nézve rólam és Harry-ről lesz majd szó.
   ~Szóval-Kezd mondanivalóját Harry,és sőhajtás keretében.
   ~Hannah Ann Collins,huhh...Megbocsátasz nekem a baromságaim miatt és újra leszel a barátnőm.?
   ~Néztem rá tágra nyílt szemekkel majd tehetetlenségembe a mosdóba rohantam.
Leültem az egyik sarokba és csak zokogtam...Tanakodtam magamba,hogy tehettem ezt Harry-vel aki tényleg szeret,és én is.Liam csókját hagytam és miért?
Áhh nem tudom...Én szeret Harry-t de az a csók Liam-mel..Hogy tehettem ezt egy olyan emberrel aki életem szerelme még mindig?...
  Majd egy ismerős hang azt mondta:
~Ne sírj Hannah..
~Harry,te mit keres a lány mosdóba..?-Kérdeztem már mosollyal az arcomon..
~Hannah nem számit,hogy hol és mikor csak az hogy kivel..-Nevette el magát,majd megrázta a fürtjeit és azt mondta:
~Tudok a csókról,mivel én kértem Liam-met,hogy csinálja ezt..
~Tényleg,de miért?Most teljesen azt hiheted,hogy nem szeretlek és a többiek is azt hiszik most gondolom,hogy csak egy kis ribanc vagyok aki csak a pénzre és a népszerűségre vágyik.
~Nem Hannah,akkor lennék nagyon ideges ha ellenkeztél volna a csókkal kapcsolatban,mert akkor...
~Áhh értem,szóval mert akkor az jött volan le,hogy megtenném és hogy nem szeretlek..De igy épp fodítva...-Mondta megértően..
~Igen,pontosan.Hannah én mindezek ellenére szeretlek.
~Tudom Harry én is.
   Megölelt.Majd segített felálni.Letörölte a könnyeimet,és azt mondta még akkor is szép vagyok,ha kisírt szemmel és borzosan állok előtte.
~Tényleg?-Kérdeztem tőle.
~Hannah és nem a külsődbe szerettem bele,habár te egy kikúrt gyönyörű,sexy és csinos csaj vagy.Hanem a belsődbe,nekem az mindennél többet jelent.Én a világon minden egyes lány szép,olyan nincs hogy csúnya,nekem legalábbis nem a külső az első szempont.
  Megcsókolt és nekem fülig ért a szám,hogy ilyen barátom van,aki egyszerűen nem csak kívűlről a legjobb pasi a világon de belülről is.

Huszonkettedik rész.*Az álom néha valósággá válik.*

Már az a 11 óra nem tűnt olyan soknak mint azelőtt.Persze rohadtúl idegesítő volt az a kiscsaj aki mellettem üllt.
Kb 13 éves lehetett és a kérdéseivel az egekbe szökött a vérnyomásom.Próbálta higadtan kezelni,mint egy felnőtt de néha nem ment.
  30 perc múlva odajött az egyik stewardess,hogy csatoljam be magam mert 1 perc múlva landolunk.
Így is lett,becsatoltam magam.Összeszedtem a bátorságom és újra amerikai földre tettem a lábam.
Igazából  jó volt itthon újra.Fogtam egy taxit,beppatantam megadtam a címet bő tíz perc alatt már otthon is találtam magam.
Bementem a házba senki sehol.Ledobtam a cuccaimat,bementem a konyhába,kinyitottam a hűtőt,de egy cetlin akadt meg a szemem.

"Szia kicsim,ha hazaértél remélem ezt elolvasod.Én és apád visszamentünk Londonba.A nagyi szívrohamot kapott és most kórházban van,haza kellett mennünk.
Kaja a hűtőben mára elég,pénz a bankszámládon,kúlcs a szobádban egy hétig nem látsz az egyik barátnőm fia ma 5-re odaér.Vendég szoba az övé.Szia.Vigyázz magadra."
                                Anya és apa.Szeretünk!♥



    Remek.-Gondoltam magamban.Idejön dadáskodni...17 éves vagyok kérem szépen,na ezt kikérem magamnak.
És pont mikor hazajövök,ők mennek el szuper.Hálás köszönet.És most mi a francot csináljak?!..Kész katasztrófa.
Felmentem a szobámba és mire az ajtómhoz értem valaki csöngetett.Lusta voltam lemenni,szóval hagytam is.
  Beültem az ablakba laptopot a kezembe vettem és twitterezni kezdtem.
Majd valaki dobálni kezdte az ablakomat kővel valószínűleg.Most már aztán felment a pumpa.Kinyitottam.
~Te meg ki vagy?-Kérdeztem grimaszokat vágva..
~Austin Butler.-Felelt megszeppenve.
~Te vagy a dadusom?-Kérdeztem gunyosan.
~Elvileg,de jó lenne ha beengednél és nem kéne itt ácsorognom.
~Jó,bocs megyek.
  Majd leszaladtam és ajtót nyitottam.
~Kösz.-Mondta lazán,bement a konyhába és evett.
  Én csak bámúltam rá,hogy mit képzel ez,de rá hagytam.Majd annyit szúrtam oda neki,hogy:"Érezd magad otthon"
Majd kaptam tőle egy gunyos mosolyt,és tovább csámcsogott.

*4 nappal később*




Felbaktattam a szobámba,rápillantottam a laptopomra és láttam,hogy kaptam egy üzit twitteren.
 @Merci_Benson:Na szóval csajszi ha hazaértél csörögj rám,beszélni akarok veled na csöcsi puszi ;)Bye. xoxo..
Nem is gondolkoztam kaptam a telómat és bepötyögtem a számát majd hívtam is.
~Halo Merci mi az az egetrengető dolog amiről beszélni akarsz?-Kérdeztem tőle.
~Halihó csajszim,na szóval megyünk bulizni és te is kötelezően partyzzunk egyett Justin ma 18.
~Ó,persze 8-ra ott leszek a hol is?
~A Ministry Of Sound-nál 8-ra..Na cső :)
~Szia.
   6 óra.
Lementem a konyhába és Austin még mint mindig ilyenkor már lassan 4 napja evett..Említést tettem neki arról,hogy megyek el bulizni és nem kaptam választ egy ideig,majd azt mondta "Nem".Értetlenkedni,fellebezni kezdtem,de hiába.Jó,mondtam neki majd vissza mentem a szobámba,bementem a fürdőbe és 30 perces zuhi után már felfrissülve éreztem magam.
Felnyomtam egy föstös sminket alapozó,rúzs.Becsicsentettem a hajam,már mint göndör tincseim lettek.
Felkaptam a vörös rucim ami egy pántnélküli Dolce & Gabbana volt és az alsó része tűllös,és egy kicsit habos babos,és rövid.Fekete tűsarkú,kabát.
   Gondoltam Austin ha te így,én ugy.....

Huszonegyedik rész.*Az álom néha valósággá válik.*

    Végül is mindannyian ott éjszakáztunk Elizáéknál ki a vendégszobákba,nappaliba....
Nem tudtam elaludni,gyötört az álmatlanság,forgolódtam és még hányingerem is volt.És ki is jött belőlem az egész napi kaja,gyorsan a fürdőbe rohantam..
Erőlködtem,hogy visszatudjak menni a szobába de ott ragadtam.Majd Harry valószínűleg WC-re de bejött.
Nem látta,hogy ott vagyok mert sütét volt és pisilt.:DDD Majd nem elnevettem magam,de vártam.Felkapcsolta a villanyt és meglátott.
Olyan édesen mosolygott,hogy szinte már zavarba voltam.Egy fehér pólót viselt és egy barna nadrágod,olyan sexy volt,hogy is mondjam inkább ellenálhatatlan.
Leheveredett mellém a kádva,elég nagy káb volt ha ketten is elfértünk.Átölelt kaptam egy puszit és azt mondta:
"Hiányoztál,az ölelésed,a mosolyod,az hangod,az érintésed,a csókod TE magad." Ezt a mondatot bekönnyeztem és eluralkodott rajtam az akkori érzés.
Lehejtottam a fejem a vállára és annyit mondtam "Te is"..Megfogta a kezem,odabökte,hogy szép vagyok akkor is ha nem és végül simogatni kezdett.Ami a gyengém.
Rögtön el is aludtam rá,és már hallottam Harry szuszogását is és olyan megnyugtató volt,hogy ott volt mellettem és "Szeretett"..
   Reggel,úgy keltem,hogy Harry már sehol sem volt.Valahogy kimásztam a kádból,majd Eliza szobáján keresztűl végig robbasztva  lementem a földszintre.
Finom illatok kavarogtak a levegőben.Hát igen az egész bagázs evett.
~Jó étvágyat!-Mondtam durcásan,majd benyultam a hűtőszekrénybe kivettem a vajat és a sonkát.Majd Majd elcsentem egy zsömlét a Harry tányérjától,míg nem figyelt oda.
Gyorsan csináltam magamnak egy szendvicset,és egy kapucsinót.Miután végeztem bementem tudolni és általánosan rendbe szedni magam.Sikerűlt igy csak 45 percembe telt.
Majd Harryt láttam meg a tükörben.Éreztem,hogy valamire készül,így inkább még idő előtt kirohantam.Összeszedtem a cuccaimat,elköszöntem mindenkitől,majd úgy döntöttem elindulok a reptérre.
Kifelémenet Harry még meglepett egy levéllel,majd azt mondta otton olvassam el,és az arcomra nyomott egy puszit majd jó utat kivánt.
Én úgy döntöttem nem kocsival,hanem hévvel megyek inkább. 18 perc utazás után,megérkeztem.Jegyett vettem a legkozelebb induló járatra,de sajnos egy jó órát kellett várnom.
Addig előbányásztam a laptopomat és 1D-t hallgattam.Egy lány odaült mellém a váróba és rögtön az a kérdése támadt,hogy:
~Szia,véletlenül nem te vagy Harry barátnője?
~Szia.Hát már nem..
~Akkor szingli?
~Igen azt hiszem..
~Telószámát megkaphatom?
~Na húzz innen vagy megütlek..-Szokásos stílusommal elzavartam
     Elég kemény voltam tudom,de ez van.Vagy megszoksz  vagy megszöksz ő ebben az esetben megszökött,de jobban is tette még a végén neki mentem volna.
~Hannah,Hannah,Hannah Collins merre vagy?-Kiabált egy ismerős hang,valószínűleg nekem.
~Itt vagyok.....Liam?-Kérdeztem.
~Te mi a....-Szakított félbe..
~Én azt a fenét keresek itt,hogy ..háth igazából...Nem is tudom.Én csak nem szeretném,hogy elmenj.
~Mi?
~Jól hallottad.Maradj!
~De hát nekem el kell mennem.Ott az othonom.
~Viszont a családod a barátaid mind-mind itt vagyunk.
~Liam menj haza és hagy élni végre.
   *Kedves utasaink a Los Angeles-i járat 5 perc múlva felszáll...*
~Sajnálom.-Mondtam halkan,majd a gép felé indultam.
  *Éreztem egy gyengéd simogatást a karomon,olyan érzéki volt.Beleborzongtam.Majd lassan magához húzott,beletúrt a hajamba és ajkaival betapasztotta az enyémeket..
Átfutott az agyamon Harry neve egyszer,de Liam olyan szenvedélyesen csókolt,hogy elfeledtette velem Harryt.Ez után ellöktem magamtól és elkezdtem rohanni  a gép felé.
Még egyszer utóljára hátra néztem,majd egy nyugtázó mosolyt küldtem Liam felé és felszálltam a repülőre.
A helyemet keresgélve elöltött a bűntudat.Majd végűl leültem.Épp Harryn járt az agyam s közben könnybelábadtak a szemeim.

Huszadik rész.*Az álom néha valósággá válik*.

 Mire megérkeztünk,Eliza és Bay szülei már vártak. Mary felkísért a szobámba és azt követelte,hogy maradjak ágyba.
Persze,hogy ellenkeztem hisz itt voltak a srácok Eliza és Bay,nem hagyhattam ki egy ilyen délutánt.
Átöltöztem a vizes ruhámból egy kényelmes nyári ruciba majd lesiettem a nappaliba,ahol már az egész banda popcorn-t majszolgatott,közbe MTV-T nézve..
~Csini vagy.-Tette szóvá Louis majd ránézett a srácokra akik egy bólogattak.
~Köszönöm.-Válaszoltam elvörösödött fejjel.
Majd lehuppantam Liam mellé,aki elég szomorú pofát vágott.
~Hé,miért vagy ilyen letört?-Kérdeztem tőle.
~Á,csak Caroline.-Válaszolta lesütött szemekkel.
~Liam,nézz rám!..
  *Rámnézett és láttam a szemeiben a bánatot. Hagytam is inkább....Harry egyfolytában bámult,de már olyan szinten,hogy nekem volt kínos.
A hangulat feszült volt,még Louis sem tudta oldani.  Beláttuk,hogy változtunk és el is távolodtunk egymástól.
Semmi közös téma,csak a csend és mi. Majd valaki csöngetett. Kinyitottam az ajtót,
és Will állt előttem. Azt sem tudtam hova kapjak,majd elkezdtem kifelé taszigálni,hogy Harry meg ne lássa.Majd kénytelen voltam vele beszélgetni ha már idejött.
~Will,mi a jó eget keresel te itt?
~Csak hallottam,hogy baleseted volt és meg kellett,hogy látogassalak.
~Most nem alkalmas,tehát szia.
Taszigáltam én még tovább,már csak értetlenül ott állt kint és komor tekintettel nézet rám.De vette a lapot és elment.
~Ki volt az?-Kérdezett rá Eliza.
~Will!-Mondtam neki idegbeteg fejjel.
~Mi,hogy,mi?
~Igen hallott róla,hogy kórházba voltam és....
~Ugye nem tud Harry-ről..?Vagy Harry tud Will-ről?
~Mit kellene tudniuk?Főleg Will-nek.
~Oké,oké...-Na de gyere kitaláltunk valamit a skacokkal.
Senki nem volt a nappaliba,és Eliza magával ráncigált a szobámba.
~Szóval Hannah, ha valami elszakad,kijukad az a te felelősséged.-Mondta Louis határozottan.
Csodálkozva álltam az ajtóba,mit sem tudva mi fog történni majd Zayn,Harry,Niall és Liam kitopogtam a gardróbomból a 10 cm-is tűsarkúimban és a mély dekoltázsos ruháimban.
Abban a pillanatban a földön fetrengtem a röhögéstől.Szóval ilyet sem láttam még..
~Hű,de sexyk vagytok-Szúrtam oda nekik.
  Mire megrohamoztak és Zayn azt kiabálta kicsi a rakás. Hát igen majdnem megfultam de végül túléltem.
A kis divat bemutató után,Harry odajött hozzám,mélyen a szemembe nézett,és azt mondta:
"I'm sexy and a know it"..:DD Amikor már senki sem bírt magával,Bay felvetette az ötletet,hogy ideje lenne kajálni.
Lementünk a konyhába.Szendvicseket csináltunk és muffint is sütöttünk.
Louis megfogta a tejszínhabos flakont,és Harry fejére nyomta a tartalmát.
Harry a "kölcsön kenyér visszajár" alapján egy habos muffint nyomott Louis pofijába,ami után elszabadult a pokol.
Kaja csata. Persze jól éreztük magunkat,de egyszer csak Mary belépett az ajtón.
Eluralkodott a csend,még kuncogások hallatszottak de már korántsem voltuk olyan jó kedvűek mint azelőtt.
~Elizabeth L.Williams-Szólt elég komolyan az anyja , mert amikor így szólítja akkor vége van.
~Igen,anya.-Szomorú és megbánó szemekkel próbált nézni,de nem hatott.
~Na,úgy látom kislányom,hogy meglesz a nap további részeben a programotok,mindannyiótoknak.
~Jó,tudom takarítani.-Mondta unalmas és semmit mondó tekintettel Eliza.
~6-ra csilogjon-villogjon a ház ....Megyek vásárolni 6-ra Eliza 6-ra.-Ismételgette Mrs.Williams,szinte már megfélemlítően.
Neki is kezdtünk,énekelgetés,táncolgatás és rengeteg nevetés ellenére 5:30-ra rend uralkodott el a házban.
Meglepődtem magamon,a fiúkon meg pláne.Niall porszívózás közbe a porszívóval keringőzött,Zayn a porcicákkal küszködött,Harry a konyhában ügyködött és csuszkált a habon míg végűl kíméletlenűl elesett,mint Niall szülinapján a koncerten gondolom rémlik.
Louis pedig Bay-el beszélgetett nem pedig takarított.De hát ilyen a szerelem,na jó vicceltem......Tök fáradt volt "mindenki" a nap végére leheveredtünk a nappaliban lévő kanapéra,ki-ki hová és elaludtunk.
~Eliza.-Kiált fel Bay..
~Mivan?-Morcos fejjel válaszolt.
~Már kilenc óra,anya még sehol te nem aggódsz?
~Tényleg,pedig csak vásárolni ment.
~Ne idegeskedj Bay,felhívom.
Eliza kiment a konyhába,és az anyát hívta aki nem vette fel.
~Hannah.-Szólt rám beparázott tekintettek.
~Na mivan,mi a szitu?
~Any nem veszi fel,aggódom.
~Oké,és most mit csináljak?..
~Én...én úgy érzem baj van.
~De hogy anyád már nem gyerek sőt nem is tini felnőtt nő,tud vigyázni magára.-Nyugtattam meg,mire Mary belépett az ajtón.

Tizenkilencedik rész. *Az álom néha valósággá válik*.

 Már a szívem a torkomban dobogott,s a sírógörcsömmel küszködve erőt vettem magamon, Harry kérését teljesítve
sarkonfordúltam és elindultam hazafelé.Már csak azt hallottam ahogy,Zayn és Harry hangos röhögésbe tör ki.Hátrafordúltam és szúrós tekintettel bámúltam rájuk.
Látták rajtam,hogy eléggé  megviselt a dolog és a tekintetem akár ölni is tudott volna,elkezdtek fejvesztve rohanni.
~Állj.-Kiabáltam utánnuk.
~Ti normálisak vagytok?Halálra rémítettetek...-Mondtam idegesen a tarkóm dörzsölve.
~Ó,bocs nem akartuk..csak..-Kezdte mondanivalóját Harry..
~Mi csak viccelődni akartunk,de látom megviselt...-Mondta Zayn,akinek elég fura volt a tekintete.
~Huu,de nevetek..-Mondtam komor arccal.
~Ne haragudj már ez csak egy ártatalan vicc volt..:DD-Mondta Zayn nevetve.
~Igen,persze ha majd én fogok ilyen ártatalan viccet űzni veletek,hogy esetleg leugrok az Eifel-torony tetejéről,kérlek nevessettek.
  Majd dühömben Zayn-t pofonvágtam,s aztán elkezdtem futni..Csak futtottam és futottam,mikor már odaértem a régi házhoz felkaptam a fejem és becsöngettem.
Senki nem nyitott ajtót,viszont nyitva volt.Bementem,körülnéztem és átfutottak az agyamon a régi emlékek.
Az unalmas reggelek,Carole szülinapja,kajálások az étkezőben,nagy összejövetelek a nappaliban.Bementem a földszinti fürdőbe s láttam magam előtt az a képet amikor Harry-vel először csókoloztunk.Majd megborzongtam.
Lépteket hallottam,ezért gyorsan ki is jöttem onnan és durván elállt a szavam amikor megláttam Rebekát.
~Te meg mit keresel itt?-Kérdezte egy áll mosoly keretében.
~Csak körülnézek a házamban.
~Khmm...Már mint az én házámban?-Köszörűlte meg a torkát,majd gunyosan feltette ezt a kérdést.
~Nem,ezt csak béreled és én ebben az esetbel feletted állok.-Magyaráztam neki,ő csak állt mintha nem tudná mi a szitu.
  Majd fogtam magam és kimentem a medencéhez.Láttam végül is  ,hogy jön utánnam,de semmi rosszra nem gondoltam,hisz mit tehetne velem?.
~Majd kérdezte miért nem futok..-Értelmetlen kérdés tudom de Rebekán már nem lepődök meg.
~Mért futnék el ?-Kérdeztem de nem kaptam választ majd tovább mondtam.
~Inkább szembenézek mindennel még veled is mert én így bánok az élettel ;DD
Tovább sétéltam a medencéhez és megálltam,ezt követően ütést éreztem a fejemen,
és belezuhantam a medencébe....
          Majd minden elsötétült.

~Hannah,ébren vagy?-Ezeket a hangokat hallottam,de fogalmam sem volt kitől jön.
~Mi történt?Hol vagyok?-Semmit sem tudva kérdeztem.
~A kórházban....És baleseted volt.-Dr.Emma Smith..
~Kórház,baleset?-Értetlenkedtem..
~Igen,nem emlékszel semmire?-Kérdezte kedves hangon.
~Csak arra,hogy valaki megütött és a bedencébe zuhantam majd minden elsötétült.
   ~Hé,Hannah..mi a fene történt veled?-Rontott be Eliza és Bay(ejt.Bé"j") a korterembe.
   ~Sziasztok...Háth..-Sóhajtottam egyett.
   ~Jó-jó ne beszélj.-Mondta Bay majd odajött és megölelt.
   ~Hé,azért még beszélhetek.-Böktem oda Bay-nek akinek és széles mosolyt láttam a pofiján.
 ~Dr.Emma Smith,mikor engednek haza..-Kérdeztem a doktornőt.
 ~Hannah,máris haza mehetsz.-Mondta kedvesen és egy "Vigyázz magadra" mosolyt is kaptam.
Át is öltöztem ebből a kórházi köpenyből vagy miből,és Elizáékkal haza felé vettük az irányt.
A kijáratnál a srácokkal futottunk össze..Zayn kezébe Bon-Bon volt,Niall egy "Merci" doboz csokit tartott a kezében,Liam egy szál rózsát,Louis egy zacsi sárgarépát,Harry pedig egy csokor orchideát.(A kedvenc virágom).
A fiúk elhalmoztak ölelés és puszi zuhatagokkal,és a kezembe nyomták az ajándékokat.Niall felkapott az ölébe,mint a "házaspárok" majd a kocsi felé rohant velem és betett..A csajok is behuppantak.Louis vezetett mellette Niall ült.A másik kocsiba pedig Zayn,Harry és Liam volt.
Elindultunk Elizáékhoz.Átdumáltuk az utat,kibeszéltük,hogy is kerültem kórházba és igen az is kiderűlt,hogy Rebeká volt a hunyó.
Igazából nem számított mert azokkal voltam akik szeretnek.S ez mindennél többet jelentett...

Tizennyolcadik rész. *Az álom néha valósággá válik*

Csütörtök reggel volt,a nap fényesen sütő sugarai besütöttek  a szobánk ablakán.
Felkeltem,kinéztem az ablakon.Gyönyörű látvány fogadott,a tenger,a nap sugarak és a nagyon meleg.
~Lányok,ébren vagytok?-Kérdezte halkan Mary(Eliza édesanyja).
~Én igen.-Válaszoltam csendben,majd kimentem hozzá a folyosóra.
~Hannah,csinálok reggelit,aztán elindulok dolgozni,Dan pedig elmegy bevásárolni.Nagyon vigyázzatok magatokra.-Mondta gondolkodó hangon,majd egy puszit kaptam tőle az arcomra.
~Rendben Mary.-Bólogatva a fejem ráztam.
  Majd lementem,a földszinti fürdőbe és ott tusoltam le ne hogy Elizát felkeltsen a zajjal.
Visszatipegtem a szobába felkaptam egy sortot és egy has pulycsit csak egy strand papucsot és keltegetni kezdtem Elit.
~Hé,álomszuszék reggel van,ideje felkelni.
  Ásított egyett majd átfordult a másik oldalára és hangon nyöszörgésben tört ki majd ezt kiabáltam.
 "Harry ne,ne ugorj.Hannah még szeret,ne tedd meg kérlek"-Majd felült az ágyon mély levegőket vett és le volt izzadva.
~Eliza mit a baj?
~Azt hiszem ez egy ...rém ...rémálom volt...-Mondta dadogva majd megölelt és sírva fakadt.
~Nyugalom Eli,minden rendben.-Nyugtatgattam,saját nyugtalanságomban.
~De Harry?..
~Harry jól van,csak álmodtál.
  ~Menj zuhanyozz le vagy vegyél egy forró fürdőt majd öltözz fel addig csinálok egy forró teát vagy kávét.
Igy tett,1 órát ült a kádvan majd végül összeszedte magát és azt mondta.
 ~Meg kell keresned Harry-t még ma.
 ~Nem Eliza nem tépem fel a múlt sebeit,de gyere kész a reggeli,eszünk és elmegyünk a parkba,vagy lemegyünk a partra.
~Á,szerintem inkább mennyünk el a házatokhoz,hallottam,hogy valaki kibérelte egy darabig és nézzük meg hát ha valami jó pasi,vagy csak egy aranyos csaj.Állítólag egyedűl van,a szülei nélkül.
~Oké.-Válaszoltam boldogan majd megfogtam Eli kezét és leráncigáltam a konyhába.
  Leültünk megreggeliztünk.Bementem a konyhába,és töltöttem magamnak egy pohár narancslét,eléggé belemerűlhettem az ivásba mert perceken át csöngetett valaki és nem nyitottam ajtót.Majd észbekaptam és rohantam is.
~Hű Louis hát te itt.
~Igen Hannah,hallottam hogy hazajöttél és már hiányoztál nekünk. (Majd Zayn,Niall és Liam ugrottak elő.)
~Hé skacok gyertek csak be.-Mondta boldogan.
   Be is jöttek Harry sehol.Zayt félrehúztam a többiektől és megkérdeztem tőle.
~Harry hol van?
~Nem akart jönni,félt hogy megint...
~Megint mi?-Förmedtem rá idegesen majd elnézést kértem.
~Megint nem akart neked fájdalmat okozni.
~Ahh,értem szóval miattam nem jött.Legalább Elizára lehetett volna tekintettel.
~Miért?
 ~Mert azt álmodta,hogy Harry le akar ugrani egy hídról,és nem nyugszik azóta le.
~Ez hülyeség...
~Zayn....nem az tudod..Az álom néha valósággá válik..
~Hannah,te is gyogyós lettél?
~Nem dehogy,szóval hol van Harry.?
~Kocsikázni ment a .....Te jó ég..-Kapott a fejéhez Zayn.
~A..? Nyögd már ki....-Sietettem.
~A..te jó ég sietnünk kell Hannah, Harry a  Tower Bridge-en van.-Zayn idegesen magával rántott,majd futni kezdtünk.
       *Már ott voltunk amikor Harry-t a híd szélén láttuk állni.*
~Ez megőrűlt.-Ordíttottam,majd fejvesztve rohanni kezdtem.
~Harry,mi a fenét művelsz?-Kérdeztem majd kiugorva a bőrömből,olyan ideges voltam.
~Hannah,Zayn menjetek el..Én már nem tudom mit kezdjek az életemmel néküled Hannah..-Már nem élek.
~Harry ez marhaság,én szeretlek....Szállj le onnan vagy én löklek le..-Mondtam még idegesebben..
      Majd Harry a híd külső oldala felé fordult szótlanul......és...

Tizenhetedik rész. *Az álom néha valósággá válik*

 2 hónappal később.
Nyár első napja.Június.1
     Igazából az elmúlt két hónap unalmasan telt.Jelentkeztem 3 egyetemre.És mind háromra fel is vettek,már csak el kell döntenem,hogy melyikbe megyek.
Vagy a UCL(University College London),University of California - Los Angeles,vagy egy-két magán egyetem a Yale illetve Harvard.
Igazából még három egész hónapom van eldönteni mit is akarok igazán.Még raérek.
    Eliza ma visszautazik Londonba,velem együtt.Vissza szeretnék menni egy kicsit kb két napra,hogy nosztalgiázzak.:)!
Jó lesz látni a házat,Ashley-t és a barátaim...Elmegyünk plázázni,strandra,park és egy jót diszkózni.Mint régen.
Két hónap alatt rengeteg embert ismertünk meg Elizával.Szomszédaink tök kedvesek,lett egy rakás új haverunk.
  Reggel 9 óra.
Csigalassúsággal valahogy kimásztam az ágyamból,és letelepedtem a laptopom elé.Felnéztem Twiterre hát ha van valami érdekes.
Igazából nem volt semmi.Louis és Niall válaszolgattak vissza a twitekre,majd én is írtam egyett Lounak.
Én:@Louis_Tomlinson. How are u today?:) Miss u...
Lou:@HannahCollins.  OMG...I'm fine baby and u?...Yeah miss u :/..Love You Hannah.By:One Direction Boy's. :)
Én:@Louis_Tomlinson. I'm good...Love You.By:Eliza,Caroline and me.
  És ennyi volt....Nagyon hiányoznak ez igaz...
~Hannah készülődj, pakolj!..-Szólt be a szobámba Eliza iedege hangon.
~Oké főnök :$:D-Mondtam gunyosan.
  Majd gyors zuhi után felvettem a Louis-os sport ruhám.Azért Louis-os mert a naci hátsó részén a fenéknél egy Louis felirat található.Nagy ületű,úgymond "szaros gatya" de bárhogyis hívják én imádom.
Majd egy alap szűrke színű amerikai póló,és rá a kapucnis felsője a sportrucinak.A felsőn szintén Louis felirat volt :D.
Nem meglepő,jogy Louis-tól kaptam.Majd a Zayn-től kapott Converse kerűlt a lábamra.
Csak egy pár összeállítást vittem magammal egy hátizsákban,meg a legfontosabb cuccaim.
    Elköszöntűnk anyuéktól.
~Szóval.-Kezdte anya.
~Igen anya tudjuk.Vigyázzunk magunkra és hívjunk ha megérkeztünk.-Mondtam neki,majd szorosan megöleltem és nyomtam az arcára egy puszit amit Eli is megtett.
   Majd megérkezett a "taxi"...Eliza csomagjait bepakoltunk,beültünk és a reptér felé vettük az irányt.
Meg is érkeztünk.Kiszálltunk,hoztuk a csomagokat,megvettem a jegyeket,leadtuk a bőröndöket és máris gépre szálltunk.
Szerencsére most át tudtuk beszélni a 11 órát Elizával,úgyanis egy helyre vettünk jegyet.
Néha bealudtunk de teljes egészében ébren tudtuk átutazni.
Mivel 11-kor indult a gépünk,este tízre oda érünk.Már nyolc óra van,csak 2 óra és leszállunk.
   Mikor megérkeztunk,fogtunk egy taxit és Elizáékhoz mentünk.
A szülei már tárt karokkal vártak minket,bementünk ittunk egy forró teát és elmendtünk lefeküdni.

Tizenhatodik rész. *Az álom néha valósággá válik.*

 Már nagyon elegem volt a 11 órás repülő útból.De már csak 30 perc válaszott el Los Angeles-től.(B.H)
A 11 óra leforgása alatt egyfolytában Harry járt a fejemben.Talán túl kemény voltam vele?!Vagy jobb így?!
Sajnos nem tudtam megbeszélni Elizával mert máshol ült, de idővel megbeszétük.
  ~Kedves utasaink a gép 5 egész perc múlva landol.
Hű,leszálltunk.Itt vagyunk.Végre.Nem volt szürnyű repcsin utazni,sút imádtam.
Ilyenkor a fellegekbe járok.:D¦
Már várt a "taxi" beültünk.Én egész végig a várost néztem.Egyszerűen lélegzet elállitóan gyönyörű volt.Majd megérkeztünk a ház....
~Ilyen szépet sem láttam még.-Ugrott fel hangossan Eliza.
~Hát még én.-Mondtam tátott szájjal.
Kiszáltunk rögtön berohantunk,a belseje te jó ég,a kert,a medence.Minden gyönyörű volt.
Kiválasztottuk a szobánkat.Persze Eliza és én külön szobát választottunk.
  Elizának támadt egy ötlete.Ami nekem is tetszett és Caroline is benne volt.Még pedig a város nézés.
Első útunk a plázákba vezetett,majd végig jártuk a város utcáit.Rengeteg ember,rengeteg ruha és mindenféle csini csajos dolgok.Vettünk "pár" cucott is.
Utánna elmendtünk Anaheim-be Los Angeles egyik legnagyobb turistacsalogató szórakoztató parkjába Disneyland Resort-ba.
Álom szép volt.Lélegzetállító vidámparkjaival és show műsoraival egyszerűen megával ragadott.
Long Beach volt a következő helyszín ahol,USA egyik legnagyobb akváriuma található a Aquarium of the Pacific,valamint ott horgonyoz a 20 század
egyik leghíresebb luxushajója,a Queen Mary amely szintén gyönyörű látványosság.
Majd kb este nyolckor csöppentünk haza a város fogságából.Mindannyian felmentünk a szobánkba.
Én kiűltem az erkélyen található puffra,és néztem a csillagokat.Egyszer csak a telefonom csörgésére riadtam fel.
Ki lehet az ilyenkor.?-Kápolódtam magamban.
   *Ismeretlen szám*
~Halo.-Szóltam bele.
~Hannah,te vagy az?-Kérdezte.
~Igen,de te kivagy?
~Zayn...-Mondta halkan.
~Mi a fenének hívtál?
~Csak azért,hogy megkérdezzem jól vagy-e.-Mondta elég furcsa hangon.
~Jól vagyok.De ha Harry kényszerített,hogy hívj fel akkor "Szia".-Mondtam elég durván majd kinyomtam.
        Istenem,miért teszed ezt velem?......Méltatlankodtam majd kopogást hallottam.
~Bejöhetek.?-Kérdezte Eliza.
~Igen persze,gyere csak.-Mondta kedves hangon.
~Jobban vagy?
~Persze Eli új nap,új élet,új Hannah.
~De.....nem legyen új Hannah...
~Eliza ezt csak úgy mondtam.
~Jó.Én megyek aludni jó éjt:$
~Jó éjt Eli.:$¦
   Én is lefeküdtem és.........O.o...

Tizenötödik rész. *Az álom néha valósággá válik.*

 24 órával később.Az utazás napja.
Az utazás előtt 2 órával.Felkeltem,fürdőbe vettem az irányt,elvégeztem a szokásos dolgokat.
Majd felébresztettem Elizát és ő is rendbe szedte magát.
   Levittük a csomagjainkat a földszíntre.Nem csoda,hogy legalább fél órába telt,nekem 6 bőrönd,Elizának 5.És a cipőim már USA-ban vannak szerencsére,meg még pár cuccom.
Caroline már elég rég ébren lehettet.Készen volt, már csak az indulásra várt.
Elővettem egy tatyót,beleraktam azokat a dolgokat amikre szükségem lehet az utazás alatt.Telefon,laptop stb.Visszamentem a szobámba felvettem a tegnap este előkészített ruhám.
Utánna visszaballagtam a konyhába,elővettem a tejet és a gabonapelyhet.Evés után kimentem a medencéhez,kicsit kiszellőztetni a fejem.
Itt hagyom a régi életem és kezdek egy újjat,csak ez lebegett előttem.Új barátok,új szerelem de még a régi sem volt lezárva.Harry nem keresett,én sem őt.
  ~Eliza,indulunk.-Szólt apu.
  ~Igen,máris megyek.-Válaszoltam.
Elindultam a házba,felkaptam egy kapucnis bemelegítőt,felhúztam a Zayn-tól kapott Converse cipőmet.Majd kiléptem az ajtón.
Egy utólsó pillantást vetettem a házra,aztán a "taxi" felé vettem az irányt.30 perc alatt ott voltunk a reptéren.
Apu megvette a jegyeket,átestünk a szokásos ellenőzzésen,leadtuk a csomagokat.Leültünk a váróba és vártuk míg nem indul a gép,nem meglepő módon.
   ~A Beverly Hills-i járat 15 perc múlva indul,kérjük az utasokat,álljanak készen a felszállásra.-Mondta a hangosbemondó.
Ezalatt én előszedtem a fülhallgatóm és zenét kezdtem hallgatni.
  Majd éreztem,hogy valaki megérinti a vállam.Hátranéztem és Harry állt mögöttem.A srácok is ott voltak de kicsit hátrébb Elizával dumáltak.
~Hannah,én....annyira sajnálom ha félreértettél valamit mert én és Rebeka n....-Szakítottam félbe.
~Harry,ott volt nálad...Éngem sem vittél még hozzátok őt meg..De nem ez a lényeg...-Mondta vállatvonva szomorúan.
~De nem tör...-Megintcsak nem hagytam,hogy végig mondja.
~Nem számít.Harry neked más kell.Nem én.Jobbat ér...
~Nem Hannah nálad nincs jobb.
~Harry,túl naív voltam.Tudom,hogy nem szeretsz vagyis érzem.És ez fáj.Sajnálom,hogy ezt kell mondanom,de...
~Mi de?
~Én belül kegyetlen harcot vívok a szívemmel és az eszemmel miattad.
~Hannah ne menj el..Kérlek maradj velem..-Kérlelt,de látta rajtam,hogy hiába.
~Harry tudod,hogy el kell mennem....Így nem maradhatok.Sajnálom.
~Én is.De tudd,hogy én még....
~Ne mond ki kérlek,így könyebb itt hagyni....-Mondtam szomorúan,majd megfordúltam és elindúltam a gép felé.
   A gép egy perc múlva felszáll,kérem az utasokat szálljanak befelé.
Már ott voltam.Még egyszer útóljára hátra néztem és Harry ott állt a srácokkal együtt és én....csak sétáltam tovább.