Huszonötödik rész.*Az álom néha valósággá válik*.

~Tyra Banks?-Kérdeztem tőle,egy megszeppent mosollyal az arcomon.
  ~Ó,hát igen.-Felelte kedvesen.
  ~Elnézést,hogy így neked rontottam ööö..
  ~Hannah, a nevem Hannah Collins..
  ~Igen,Hannah.Te egy nagyon szép lány vagy,nem dondolkodtál még a modellkedésen?-Kérdezte kedves hangon,majd felállitot.
  ~Hát nem igazán.-Mondtam félénken majd elnézést kértem.
  ~Ó,nem Hannah én kérek elnézést.
~Itt a névjegyem,hívj fel bármikor.-Mondta majd elsétált.
  El sem hittem,hogy Tyra Banks-el fogok összefutni és úgymond ajánlatot tesz..
Na de mindegy siettem is haza.
 Óvatosan kinyitottam a bejárati ajtót,körűlnéztem a földszínten.Nem volt sehol Austin.
Bementem a konyhába,majd dörömbölő hangokat hallottam fentről.
Lassan felosontam és láttam,hogy Austin a szobámba kihánnya az összes ruhám,cipőim,kiüríti a fiókjaim a szekrényeim.
Eléggé megíjedtem,hogy mi a francot is csinál majd egy fegyvert láttam a kezében.
Lerohantam a konyhába,a telefonom után kaptam és hívtam is Harryt..
*Kicsöng*
~Harry,ide kell jönnötök...Austinnál fegyver van...-Ennyit érkeztem mondani,mert Austin a fejemhez tartotta a pisztolyt.
  ~Hannah,ha jót akarsz gyere szépen a nappaliba és ülj le.
  Szótlanul odamentem és leültem.Láttam rajta,hogy izzad,rángatózik,és ideges.
Talán drogozik.Migrén,halucináció.
  Próbáltam a lelkére beszélni,de egyre dühüsebb volt.A düh szétáramlott a testébe a szívében.
Hátra kötözte a kezeim,betapasztotta a szám ragasztószalaggal.És lecipelt a a pincébe.
Otthagyott.Nem féltem,hisz képes lenne embert ölni?
  Valahogy feltápázkodtam a földről,az ablakhoz mentem de nem láttam senkit és semmit.
Valahol egy ollót vagy vágó eszközt kerestem,de sehol semmi.
Hu,a reggelem tökéletes volt,most meg pff -.-"
 Hallottam,hogy valaki csöngetett.Egydarabig nem is nyitott ajtót Austin ha egyáltalán Austinnak hívják.
Amikor Harry hangját meghallottam,nagy kő esett le a szívemről..De kezdtem félni is,mi lesz a Austin....Áhhhw..Erre nem is szabad gondolni.
  Majd elkezdtem visítozni és kiabálni...
Austin lejött beakarta fogni a szám,de azt mondtam,hogy ha nem visz fel addog ordibálok,hogy valaki csak bejön...
 Nem kellett sokat rinyálni,végül felráncigál,mit ne mondjak "Nagyon durván",lelökött a nappaliban lévő kanapéra.Mikor Harry meglátott azt hiszem egy világ dőlt össze benne és ugyan ez volt nálam is.
Harry kérte,hogy engedjen el ő itt marad,persze heves ellenkezésben törtem ki,hogy "Nem kockáztathatja az életét értem hisz őt sokkal jobban hiányolnák...és stb"
 Végül is figalmam sincs miért vagyok túsz a saját házamban,de tök buli.
*Csöngettek*
  Ajtót nyitott.Mikor meghallottam Louis hangját,Zayn "Vas Happinen"-ét,Niall cipőjét megláttam,és Liam röhögését szintén hallottam éreztem,hogy baj lesz.
Beengedte őket majd tágra nyílt szemek bámúltak rám.
    Louis szemszöge.

Nem is tudom,nem nagyon értettem mi is folyik itt és berezeltem is egy kicsit.
 Majd a lényegre tértem.
~Hannah te minek vagy....?
~Louis hosszú haggyuk..-Mondta Hannah egy grimasszal az arcán.
~Jó...Válaszoltam,majd Harry-re néztem egy szúrós tekintettel,aki csak magában elmélkedett.
    Harry szemszöge.
Hű.ez durva.Itt vagyok a szerelmem házába akit épp túszúl ejtettek és nem tehetek semmit?!
Tehetetlenségemben örlődtem egy darabig míg nem jöttek a fiúk.
Hát igen csak megtudjuk állitani ezt az ámokfutót valahogyan.
   Niall szemszöge.
Mindig e miatt a csaj miatt kerülünk bajba,valahogy le kellene akadnia Harry-ről és fordítva,majd intézkedem.
  Liam szemszöge.
Hannah aranyos, kedves de megint veszélybe sodorta a karrierünket,szóval intézkednem kell.
  Zayn szemszöge.
A fiúk ennek nem örülnek szóval,ellenkeznem kell Harry érdekében.
   Majd egy óriási veszekedés tört ki.Én csak kapkodtam a fejem.
Annyit káronkodni soha életembe nem hallottam a fiúkat és úgymond senki mást.Szócsata és majd nem verekedés is volt míg közbe nem kiáltottam.
~Elég!-Ordítottam komor arccal és üveges tekintettel.~Nem únjátom még komolyon?Mint az ovisok az enyém,az enyém..-Felháborodottam mondtam majd elkezdtem megoldani a helyzetet.
~Austin tulajdonképpen mit is akarsz ezzel a fegyverrel?És miért kötöztél meg?
~Hannah fogd be és maradj csendbe vagy esküszöm lelövöm a kis barátocskádat a töbivel együtt.
  Réműlt és rezzenéstelen arccal inkább mégis csak kussba maradtam,de mikor már egy 1 órája tétlen űltem megúntam csendbe lenni és kitört belőlem.
 

      Feláltam,odamentem Harry-hez.Megakartam puszilni mert ölelni nem tudtam,de Austin rám fogta a fegyvert és leültetett egy bár székre a konyhában.
~Na szóval Hannah,ide azokkal az egyetemi jelentkezési lapokkal és felre a felvételi nyilatkozattal.
~Mi van Austin?..-Kérdeztem érthetetlenűl.
~Jól hallottad kislány ide vele vagy végzek a kis barátaiddal.
~Szóval nem vettek fel mi?-Provokálni kezdtem.
~Ide vele.
~Azt már nem.-Mondtam nyugodt és céltudos arccal,akkor már nyugodtan.
  Oda ment Harry-hez,a fejéhet tartotta a fegyver és azt mondta:
~Búcsúzz el a kis szerelmedtől mert utóljára látod élve.Zayn,Liam,Louis és Niall erősnek muttaták magukat de nem megy a színészkedés előttem legalábbis nem..
   ~Hannah,add már oda azokat a kib*szott papírokat nem látos megöli Harryt.-Szólt nekem Niall,akit szétfeszített az idegesség és arcán a tekintet ölni is tudott volna.

  Ügyet sem vetve Niall szavaira becsuktam a szemeim.Olyan kiáltásokat hallottam,hogy "Nem szeretted Harry-t,csak kicsesztél vele,nem ér neked semennyit az élete".
Majd Austin meghúzta a ravaszt.