*Kiszálltunk a kocsiból,majd bementünk a házba és máris hallgatnunk kellett tovább Caroline nyávogását.*
~Ó,de szép ház,de nem kicsi ez egy ilyen nagy családnak? - Kötözködött tovább Caroline.
*El sem tudtam képzelni,hogy honnan jöhetett ez a lány.Kicsi?Egy három emeletes,tengerre néző ház?Főleg,hogy csak én és anya vagyunk legtöbbször itthon,mivel apu Franciaországban dolgozik egy ideje ügyvédként,ahonna Caroline is jött.
Akkor valami hiperszupermegagigantikus házban élhetnek?!-Gondoltam magamban.
~Hát Caroline,nekem és Hannah-nak tökéletesen megfelel ez a ház,nem túl nagy sőt nem is túl kicsi.-Magyarázta anya Caroline-nak.
~Ó,hát persze hisz apa nincs itt,de nyugalom nem sokára hazajön hozzátok,és végre együtt lehetünk úgy mint egy nagy boldog család.-Elmélkedett Caro.
*Majd anya felkísérte a régi szobájába és lejött.
Két percre rá sikítást hallotunk majd én Eliza,anya és Ashley felrohantunk az emeletre
és nem meglepő módon a sikítás Caro szobájából jött.Mikor beléptünk a szoba ajtaján,
hangos nevetés tört ki mivel olyan réműlt arcott vágott Caro,hogy sajnos nem tudtuk visszatartani és csak úgy kitört belőlünk ahogyan általában mindig.
~Caroline miért sikítozol?-Kérdezte Eliza a röhögőgörcsével küzködve.
~Mi olyan vicces?-Kérdezte értelmetlen arckifejezéssel Caroline.
~Á,semmi -Vágtam rá gyorsan.De mégis mi a bajod?
~Pók,láttam egy...egy pókot.-Dadogta megréműlt arccal.
~Pókot?-Ashley kérdezte,miközben körülnézett és póknak se híre se hamva.
~Igen,pókot!....-Válaszolt Caroline.
~Hisz nincs itt semmiféle pók.-Nyugtattam meg,arra utalva,hogy egy árva lélek sincs a szobájában rajtunk kívűl.
*Kihesegett minket a szobájából,mintha csirkék lennénk.Majd Én és a lányok bementünk a szobámba,anya pedig közölte,hogy "Készit valami harapnivalót".
Én és a lányok,jó pletykafészek módjára természetesen kibeszéltük Caroline-t,hogy miért ilyen hisztis és stb.Bele is telt egy jó bő órába,majd anya benyitott és lehívott minket kajálni.
Evés közben sem tudtuk abbahagyni a csevegést,de természetesen már nem Caro volt a téma,hiszen ott ült velünk szemben.Anya máris felhozott számunkra egy élvezetes témát,és megkérdezte:
~Mi volt a koncerten tegnap este?
~Ó,hát Mrs.Collins-Kezdte el Eliza,majd folytattam.
~Remek volt.
*És ezt követett egy jó félórás beszélgetés míg én és Eliza mindent el nem mondtunk anyának amit természetesen Caro is hallot és kicsit irígykedve ráncolta a szemöldökét.
Majd a szavunkba vágott.
~Hát igen jó lehetett nektek,de lányok az én meglepetésem is ekkora hűhó lesz.
Ha apánk,(Ráncoltam mérgesen a szemöldököm erre a szóra,hogy "apánk")
figyelembe veszi a kérésem és majd könyörgök neki hozzá egy sort nagyon boldoggá tesz majd.
Már alíg várom.Most felmegyek letusolok,és kialszom magam,hogy holnap 120%-all mennyek veletek shoopingolni.
Jó éjt.-Fejezte be mondatát elég kedvesen,majd felment.
~Hát csajok-Sóhajtottam egy mélyet majd végül kinyögtem ezeket a szavakat: Aludjatok itt.?!!
~Eliza?Ashley?Anya?-Kérdeztem bociszemekkel.
~Hát én biztosan itt alszom-Válaszolt anya.
~Én is-Nyögte ki Ashley,akit a szülei így engedtek el.
~Hurrá.És te Eliza?-Vágtam rá gyorsan a válasz után.
~Hát...nem is tudom.-Habozott Eliza.
~Bökd már ki.!-Idegesen szólt be Ashley.
~Persze örömmel.-Mosolyogva válaszolt,végre.
*Majd elraktuk az asztalt,anyát ágyba parancsoltuk és mi is elkezdtünk rohanni az emeletre,majd a szobámba.
Én a szobámban lévő kanapémon,Eli és Ash pedig az ágyamban aludtak el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése