6. rész *Az álom néha valósággá válik*

Egyszer majd az én egem is beragyogják a csillagok:$  
    Caroline a kandalló előtt ült és bámult ki a fejéből. Leheveredtem mellé és a lángokat kezdte nézni.
~Szíven ütött igaz? - Kérdezte majd megfogta a kezem.
~Igen, de keresek mást, nem baj.Tovább lépek. - Mondtam majd kezembe vettem egy könyvet és lapozgatni kezdtem.
~Helyes. - Folytatta majd átölelt.
   Úgy éreztem, hogy anyai gondoskodással teszi azt, ami nagyon jól esett.
~Hannah, én téged lányomként szeretlek.
   Én csak lehajtottam a fejem és ledőltem a padlóra. A plafont fürkésztem.Tök nyugodt voltam addig a pillanatig, amíg nem csöngettek. Nagy nehezen feltápászkodtam a földről, megráztam a hajam és mentem ajtót nyitni.
~Los Angeles-i rendőrség, maga a háztulajdonos? - Kérdezte Két fura egyenruhás alak akik nagyon titokzatosak voltak.
~Igen én! - Válaszoltam megszeppenten, majd kiléptem az ajtón és becsuktam magam után.
~Csendháborítás miatt hívtak ki minket miszerint kiskorúak tartózkodnak ebben a házban felügyelet nélkül. - Mondták majd elővették a bilincset.
~Hé, de ez nem igaz. - Ellenkeztem erőteljesen.
~Akkor az édesapját vagy az édesanyját hívja kérem ide. - Utasítottak.
~De...
~Igen tessék és vagyok Hannah édesanyja. Mi történt? - Jött ki Caroline.
~Asszonyom, nem hittük volna, hogy tartózkodik itt felnőtt is. - Mondták majd elnézést kérve, visszaültek a szolgálati autójukba és elmentek.
   Én csak 5 percen keresztül néztem mélyen Caroline szemébe majd megköszöntem.
~Caroline é. köszönöm. - Kezdtem.
~Nem kell Hannah, bárki megtette volna érted. - Válaszolta majd visszamentünk a házba.
    Hamar túl is léptünk ezen a kis gondon. Én bementem a konyhába, reggelit készíteni.
Hát volt rántotta, pirítós, müzli, üdítők, pizza, és desszertek.
Mire sikerült őket behívni fele kaja kihűlt, de megették.
Már reggel nyolc volt és mindenki az órára nézve a fejéhez kapott és a fürdőszobához siettek.Tolakodtak, hogy ki menjen elsőnek és a végén veszekedés is lett belőle. A tükör mániás Zayn és Harry között.
    ~Hé, törődj inkább a csajoddal. - Vágta Harry fejéhez Zayn.
    ~Törődöm is, nem úgy mint te. - Mondta vissza Harry. ~Ja bocs Zayn, neked nincs kivel törődni. - Szúrt oda még jobban.
   ~ Én legalább szeretem a barátnőimet és nem csak kúrni akarok velük. - Mondta Zayn kikelve magából, úgy mint még soha.
  ~Á, igen Zayn? Most azért akarsz leszúrni mert van egy barátnőm akit végre szeretek és ő is szeret? - Kérdezte Harry, a falnak dőlve.
  ~Aki szeretett azt már rég dobtad. És jobb lenne ha nem csak a csajozással foglalkoznál hanem a bandával is. Nem látod, hogy miattad megyünk tönkre!!? - Üvöltötte Zayn, majd fogta magát és elment.
    Én csak álltam ott tehetetlenül és mozdulatlanul.
~Szép! - Mondtan Harryhez fordulva és otthagytam őket.
Kimentem Zayn után de sehol sem találtam. Félórán át keresgéltem a környéket. A parkokba és különböző helyeken, de nem volt sehol. Rohangáltam egyedül, elveszve és abban reménykedve, hogy Zayn nem csinált e valami őrültséget. Nem tudtam hová mehetett hisz nem látok bele a fejébe.
Felhívtam Elizát, de nem vette fel. Hívtam Louis, de nem vette fel. Hívtam Niallt nem vette fel. Hívtam Liamet, de nem vette fel. Siha nem lehet rájuk számítani. Egy lehetőségem maradt Harry.
~Inkább a halál. - Mondta magamban és inkább visszafutottam a házhoz.
Mindenki a nappaliban ült, csendben és ridegen.Senki és semmi sem volt már olyan mint régen.
~Ti meg mi a fenét csináltok itt? - Kérdeztem idegesen.
~Mint látod semmit! - Dörmögte Harry, Mercit ölelve.
~Hol van Zayn? - Kérdezett rá Ashley.
~Sehol sem találom, eltűnt. - Mondtam esztelenül és erre mindenki fel kapta a fejét. ~Mit bámultok gyertek már, meg kell keresnünk.
    Mindenki felpattan. Egész Beverly Hillst  bejártuk és már este nyolc volt. Egész napi keresésünk semmit sem ért.
Teljesen ki voltunk fulladva. A fiúkat már a menegmentjük hívogatta állandóan, hogy miért mondták le az interjút.
~Nem igaz skacok Zayn eltűnt. - Mondta Ashley a könnyeivel küszködve.
~Az én hibám. - Ejtette ki Harry a száján.
~Nem, nem a te hibád. - Nyugtatta meg mindenki kórusban.
~~De az ő hibája. Minden Harry hibája. - Törtem ki magamból. Az aszfaltra ültem és kínlódtam. A kezemmel csapkodtam össze-vissza, míg Liam meg nem fogta a kezem és le nem állított.
~Hannah, elég! - Mondta Liam. ~Zayn meg lesz, megkeressük.
~Gyűlöllek Harry, gyűlöllek - Mondtam ordítva amit mindenki hallott. Harry is és megtorpant.
~ Hannah ahhoz, hogy gyűlöld szeretned is kellett. - Mondta Liam, majd óvatosan magához húzott és már a karjaiba zokogtam.