Tizenegyedik rész. *Az álom néha valósággá válik.* Part 2

Felhívom.*Kicsöng*......
~Halo Harry Styles telefonja.-Mondja egy ismerős hang.
~öööööö..-Ennyit tudtam hírtelen nyögni mikor ezt hallottam a telefonba.
       -Rebeka ki az?....-Valószínűleg Harry kérdezte.
       -Nem tudom ismeretlen szám,nem szól bele senki.-Válaszolta neki Rebeka.
       -Akkor nyomd ki.-Mondta Harry ideges hangon.
 Majd kinyomta.
     *Nem hiszem el.Harry és Rebeka?Majd egy könnycsepp folyt le az arcomon....Caroline meg sem tudott szólalni a meglepődéstől,majd kértem hogy haggyon magamra és kiment.
Azt hittem Harry szeret.Be kell látnom túl naiv voltam,hogy szerethetne engem egy "Harry Styles".....
   Fogtam magam berohantam a fürdőbe,magamra csuktam az ajtót és szakadatlanúl sírtam és...sírtam a fájdalomtól ami a szívemet nyomta.Anyu,apu és Caroline minden órában,jöttek és kérdezgették,hogy hajlandó vagyok-e valakivel beszélni.

És én mindig Elizával akartam.Egyszer csak meghallottam az ő hangját,feljött én beengedtem,
Elmondtam mi történt.Majd újra sírni kezdtem.Aztán azt mondta.
~Héé,Hannah.Hagyd abba a sírást,hisz az nem vezet semmire.Elmegyünk Amerikába holnap és nagyon jól fogjuk érezni magunkat.Elfelejtünk minden rosszatt.Csak a jóra gondolunk majd.
~Eliza,te is jössz.?....
~Igen nyár elejéig nálatok fogok lakni,mert anya és apa elutaznak "nyaralni" bár tavasszal de akkor is.2 hónapig nem lesznek itthon,még sem lehetek egyedűl így hát beszéltem a szüleiddel és beleeggyeztek.
~Köszönöm.-Már egy enyhe mosollyal az arcomon örültem.Ezek után a térdére hajtottam a fejem majd elszunfűdikáltam,ahogyan ő is.
       Eliza!
    Se több, se kevesebb. Csak egy ember…
    Egy ember, aki valóban ismer, akinek elmondhatom gondolataim, titkaim, még ha azok jelentéktelennek is tűnnek.
   Ő az, akiben teljesen megbízok, és bármikor számíthat rám.
   Az az ember, akivel képes vagyok órákig nevetni és beszélgetni, olykor teljesen értelmetlen dolgokról.
  Az a valaki, aki mindig fontos marad számomra.
  Igen, Ő az igaz barátom.......

Tizenegyedik rész. *Az álom néha valósággá válik.* Part 1

Péntek reggel hat körül fogtam magam és hazamentem.
Itthon még csend és hullaszag volt.Bementem a konyhába összedobtam egy szenyát,majd a nappaliban található kanapéra heveredtem le, egy forró tea társaságában.
Csak az utazáson járt az eszem.Majd lépteket hallotam és megpillantottam Carolinet-t.Leült mellém és vígasztalni próbált,de ő is és én is láttuk,hogy hiábavaló.
Majd hozzot egy pokrócot,leheveredett mellém és csak úgy szimplán elaludtunk.
 ~Lányok,felkelni.-Mondta apa kicsit ordibálva.
 ~Már 10 óra itt vannak a költöztetők viszik a kanapét csak nem akartok vele menni?-Viccelődött.
 ~Jó,rendben.-Mondta Caroline.
   Majd felkeltünk mindketten.Körülöttem megált az idő,csak néztem ahogy szép lassan rommá húllik az itteni életem és valahogy majd újra kellesz kezdenem.
   Felmentem a szobámba,leültem a földre a matracra,és felnéztem facebook-ra.
25 ismerősnek jelölés,35 üzenet,101 esemény.
   Hát ezzel  jár ha Harry Styles barátnője vagyok.Kaptam pár fenyegető levelet,páran gratuláltak is.Az "osztálytárs" bnőim elköszönő leveleket írtak.Néhányra válaszolta,néhányt meg hagytam a fenébe.
Majd elkezdtem összepakolni a ruháimat.Mire az ablakom a szobámban egyszer csak kinyitódott.
Odasétáltam,de senkit nem láttam gondoltam csak a szél volt....Ránéztem az órára dél.
Majd hangokat hallottam.Még pedig ezeket.
~Hannah,segíts.Hannah segíts,kérlek segíts.
~Ki van ott?-Kérdeztem kicsit egyépként nagyon berezelve,majd odamentem az ajtó mellé,kivettem a sarokból a baseball ütőt.
Lassan az ablakfelé sétáltam és már csak annyit láttam,hogy Louis és Zayn ül a fán (Ami egy hatalmas fa volt,és elért a ház tetőig).
~Ti meg mi a fenét kerestek itt?-Kérdeztem tőlük majd nagy nevetésben törtem ki,mire Caroline belépett az ajtón.
   ~Te jó.....Hannah ezek mit keresnek a fán?-Kérdezte mosolyogva.
   ~Ha én azt tudnám.-Mondtam vállatvonva majd a fiúkhoz szóltam.
~Miért vagytok a fán?
   Louis csak mosolygott,arra várva,hogy majd Zayn elmondja.
~Hát mi csak...-Kezdte Zayn.
~Mi csak jöttünk neked szerenádozni végülis holnap elmész.-Mondta mosolyogva majd egy szivecskét mutattak Louis-sal.
~Ó,míly kedvesek vagytok.Akkor hajrá nyomjatok valamit.-Mondtam nevetve majd kimentem Caro-val az erkélyre.
    ~Éneklésről nem volt szó csajok.-Mondta Louis,majd elkezdtek énekelni Zayn-nel.
~You dont know you beautiful.-Zayn fejezte be így.
~I know.-Vágtam rá majd mindannyian nevetni kezdtünk.
 ~Na de,hogy mászunk le erről a fáról.-Értetlenkedett Louis.
 ~Hát,azt én nem tudom.-Mondtam neki a szemöldököm ráncolva.
 Majd egyszer csak azt vettem észre,hogy már nincsenek a fán.Lenéztem és láttam,hogy futnak a kocsijuk felé.
Harry nem jött.Vajon miért?

Tizenharmadik rész. *Az álom néha valósággá válik*.

 Hétfő reggel.Ma van a nagy nap.
Mire felkeltem 7 óra volt és már mindenki sürgött-forgott körülöttem.
Eléggé rossz előérzetem volt.Bementem letusolni,meg amit ilyenkor szoktam.Kivasaltam a hajam,smink és felöltöztem a kosztümömbe.Majd Eliza is.
Lementem a földszintre,ameddig a szem ellátott ember volt.Még a nagyi is eljött.:D
   Fél óra múlva már mindenki készen volt,elindultunk.Úgy volt hogy Harry-vel és a fiúkkal ott találkozunk 8-kor de nem voltak ott.
Kaptam egy sms-t.
"Szia kincsem,késni fogunk.De sok sikert.Szeretlek Harry."
 Hát igen késni,ez nála azt jelenti "majd otthon találkozunk."...
Apu szintén nem volt sehol.Igen megtörtént.Sikerűlt mindenkinek elrontani ezt a napot is.
~Hannah,apád.....-Kezdte el anyu.
~....Apád elutazott állásinterjúra Beverly Hills-be.
~Remek.Köszi,hogy szólsz anyu.-Mondtam idegesen majd Elizával elindultunk a tantermünk felé,ezalatt a vendégek és a szülők bementek az előadás terembe.
   *Az osztályfőnökünk elmondta a jó kívánságait majd mi is mentünk a előadóba.Bő egy óra alatt el is ment az egész mire Harry bettopant a srácokkal a terembe.
Nem törődve az előadással minden lány megrohamozta őket.Fotót,képet,aláírást kérve.
Én,Eliza és Ashley pedig a színpadom maradtunk,elég vicces grimaszokat vágva.Egy kis idő múlva mindenki vissza ment a helyére.
Az igazgatónőnk évvégi beszédével búcsúztattok,amit nem bírtam ki sírás nélkül ahogy Eliza és Ash sem.
 Miutál vége lett Harry és a srácok gratuláltak,ajándékot is kaptunk tőluk,s elindultunk haza.
    Otthon volt egy kis buli,hogy végül is végzősök voltunk.Eliza és Zayn megbeszélték a félreértéseiket,én és Harry elég sokat dumáltunk.
 Úgy 1-óra körűl leléptek,mindenki hazament mi pedig álomba merűltünk*
   
  3 nappal később.
  Csapódott a bejárati ajtó.
~Halihó,van itthon valaki?-Kérdezte az a bizonyos ember.
~Igen apa itt vagyok.Anya dolgozik tehát be kell érned veled.-Mondtam neki dühösen.
~Annyira sajnálom.-Kezdte kimagyarázni a helyzetett.
~Nem kell.A munkád akkor fontosabb volt.Értem én.-Mondtam megértően majd megöleltem.
~Van egy fantasztikus hírem számodra Hannah,anyád már tudja és itt az ideje,hogy te is megtudd.-Mondta boldogan,de én mégis megvoltam réműlve.
   *El sem tudtam képzelni mi lehet az a "fantasztikus hír" ami már megint ki fogja verni nálam a biztosítékot.
~Megkaptam a munkát Beverly Hills-ben kicsim.-Áradozott apu.
~Hű,ez remek.-Mondtam neki boldogan,bár tényleg boldog voltam.
~De ezúttal nem egyedűl költözöm oda hanem anyáddal és veled.Holnap jönnek a költöztetők kipakolják a nagyobb bútorokat mi pedi majd 1 hét múlva megyünk is utánnuk.
Gyönyörű házunk lesz,épp olyan szép és tágas mint a mostani.
Teteszeni fog.Na mit szólsz hozzá?
~Apu ez teljeséggel lehetetlen.Én nem hagyom itt..-Majd szakított félbe.
~De hát szuper lehetőség nekem is és neked is.A suli miatt anyádnak meg már lenne ott is munkahelye.-Mondta tovább.
~De...arra nem is gondolsz,hogy én nem akarok?Nem akarom itt hagyni  a haverjaimat,a barátnőimet és főleg Harry-t.
~Lányom,te sosem nősz fel.
~Apu,te pedig soha nem értessz meg.
  Majd fogtam magam és kirohantam a házból,majd Elizálk felé vettem az irány.
Becsöngettem.Eliza ajtót nyitott majd leültettet a kezembe nyomott egy pohár vizet majd nyugtatgatott,mire kinem nyögtem neki az egész sztorit.
   ~Ezt nem hiszem el.-Mondta csodálkozva Eli.
   ~Ez szörnyű.
   ~Igen,én....én nem engedlek el.
   ~Hmm...Beszélnem kell Harry-vel és a srácokkal majd anyával.
   ~Hívd fel őket.
   ~Nem,ezt személyesen kell.
Majd Eliza összeszedte magát,és elindultunk Harry háza felé.Nagy meglepetés várt mert anyámat és apámat találtuk a nappaliban a srácokkal.És az utazásról beszélgettek.
Harry arcán látszott az elkeseredettség,az enyémen szintén.Apu hiába magyarázta Harry-nek a srácoknak és Elizának,hogy milyen kitörés lenne ez nekem de nem akarták elhinni,hogy ez lesz.
Végül megengedték vígasztalál képpen,hogy én és Eliza itt töltsük az éjszakát.Így is lett.
Harry és én egész éjjel beszélgettünk,hogy mi is lesz ha elmegyek.Ő hamar bedobta a tölölközőt és bealudt,de én nem.
Egyfolytában azon járt az eszem,mi lesz ha elmegyek és Harry talál jobbat,majd kiszeret belőlem és mire visszajövök már lessz családja,felesége és gyerekei?...............:/.
    Szóval szomorú egy éjszakám volt....

Tizenkettedik rész. *Az álom néha valósággá válik.* Part 2

Egy héttel később.
Vasárnap este.Egyedűl vagyok itthon.Egész héten nem beszéltem Harry-vel személyesen csak telefonon.Ő elfoglalt volt,én pedig a ballagásom részleteivel voltam elfoglalva.
Szerencsére apu is eljön,Harry,Niall,Zayn,Louis és Liam is ott lesznek.
Elizával és anyuval elmentünk tegnap(Szombaton)a plázába,vettünk két gyönyörű ruhát magunknak.
Azt hiszem minden tökéletes lesz.Az egész család eljön,az összes haver,barát ott lesz és a szerelmem is.:)
  Már vagy kilenc óra körül lehetett,amikor valaki csöngetett.Lementem majd ajtót nyitottam.
És Eliza állt az ajtóba csurom vizesen.
~Te jó ég.Mit keresel te it ilyenkor?Na de gyere be gyorsan mert megfagysz.-Kérdeztem tőle,de válaszolni sem engedtem.
Felcipeltem az emeleti fürdőbe,bedobtam a zuhany alá .30 perc múlva  kijött,kisírt szemekkel.
~Mi a baj?-Kérdeztem nyugtalanul tőle.
~Én....láttam ma Zayn-t és Rebekat csókolózni.-Nyögte ki potyogó könyekkel az arcán.
~Hmmm..-A válaszom csak ennyi volt.
~És ezer darabra tört a szívem.Hazudott volna?-Mondta Eliza majd kérdezett is egy elég furcsát.
~Miről hazudott volna.?-Vissza kérdeztem.
~Amikor felkért táncolni Caroline buliján,az mondta tetszem neki,és hogy többet érez irántam mint barátság.
Tudom,hogy az már egy hete volt,de azóta már beszéltünk,és azt mondta szeret.És megtörtént az első csók is.-Szomorúan mondott el mindent.
~Előbb is szólhadtál volna erről.-Mondtam idegesen majd a telefonhoz nyúltam.
~Kit hívsz?-Kérdezte tőlem.
~Zayn-t.-Válaszoltam.
~Ne.-Ellenkezett,majd engedtem neki.
~Figyelj Eliza-Kedtem a lelkére beszélést.
~Zayn nem kamuzik csak úgy ilyen dolgokat,néz csak rá.Már a tekintete is elárúlja mi is jár a fejében,biztos csak Rebeka kényszerítette.
~Hannah,egy embert aki állítólag mást szeret nem lehet ilyenre kényszeríteni.Akarta,biztosan tudom.
~Ebben igazad van,hogy nem lehet kényszeríteni.De Zayn nem az a fajta srác.Majd holnap megbeszéltek mindent.
~Jó oké Hannah.De anya azt mondta éjszakázzak itt,és holnap induljunk együtt.
~Jó.-Bólogattam,már boldogan.
~Figyelj Eliza.Holnap utólsó nap abban a suliban és ballagunk,utánna partyzunk egy jót.És örülünk minden egyes percnek ami megtörtént az életünkben.Egyaránt a jónak is és a rossznak is.-Mire álmondtam a monológom,Elizát már elnyomta az álom és aztán már engem is.

Tizenkettedik rész. *Az álom néha valósággá válik.* Part 1

Ebben a részben nem lesz különösképpen szó a fiúkról.De megéri elolvasni mert a 13.részben már ott lesznek,és ha nem olvassátok el a 12.részt akkor fogalmatok sem lesz majd,hogy mi a dörgés.
  Köszönöm a megértéseteket.Hali. 



*Ez a pillanat,egyszerűen padlóratett.A fiúknak sajnos már menniük kellett,elköszöntünk egymástól.
 A gimiben ahol tanulok,nyár előtt két hónappal fejeződik a tanév.Egy hét múlva hétfőn végleg elhagyom,a gimit.
Még nem tudom,hogy hol kellene tovább tanulnom.Talán Amerikában,vagy itt Londonban.
Az irányzat már megvan.Mindenképp táncakadémiája szeretném felvételizni.Londonban is van,viszont Amerikában is.
És hamár jó iskolát szeretnék választani az USA-tökéletes hely rá.Szóval van egy hét még a suliból.Majd szombaton ballagás.
Eliza és Ashley sem tudják még mivel is akarnak foglalkozni a jövőben.De Eliza remek dráma szakos lenne,Ashley-nek pedig eszméletlen jól megy az éneklés.
És én pedig hip-hop/balett szak felé vágyódom.Már rég táncolok,pontosan 7 egész éve.De már 2 hónapja abba kellett hagynom,mivel az edzőm lesérűlt.
Viszont,nem sokára már újra kezhetek,mert  azt hiszem minden rendben van vele és újra taníthat.*
      ~Na kicsim,hogy érezted magad este? - Jött be a szobámba apa,majd kérdezésdödni kezdett.
      ~Jól.-Válaszoltam
      ~Nem is mondtad,hogy szerelmes vagy.!-Mondta,kicsit ideges tekintettel.
      ~Tudod 17 évesen nem kell mondanom,észre kellene venned,hisz az apám vagy.-Förmedtem rá,kimondva azt amit érzek.
      ~Tudom Hannah,és sajnálom.De túl....Mondta volna tovább,de félbeszakítottam.
      ~Igen túl elfoglalt vagy,tudom.Mindig ezt mondod.-Mondtam neki elég bántóan,de az igazság fáj nem?!
      ~Igazad van.-Mondta megbánó arccal.
      ~Hisz mégis csak az apád vagyok.
      ~Igen az vagy,vagyis azt hiszem.-Idegesen közöltem vele,majd feláltam és otthagytam.
 *Talán nem kellett volna ott hagynom,de igazam volt.Ha nem változik meg,utálni fogom.
Bementem anyához a hálószobájukba majd kérdőre vontam.*
  ~Any,ugya apa itthon lesz a ballagásomon.
  ~Kicsim,nem tudom.Csak azt tudom,hogy nagyon fájna neked ha nem lenne itthon.-Mondta szomorú hangon.
  ~Szóval nem lesz itthon.Értem én,nem vagyok neki fontos.-Ordítva mondtam,majd lerohantam a földszíntre,felkaptam a kabátomat és a cipőmet és elrohantam a parkba.
      *Gondolkoztam.Sokat.Talán többet a kelleténél.
Nem apámon,és nem is azon,hogy mi lesz.Azon,hogy mit fogok majd viselni azon a bizonyos napon.
Igazából egy normális göncöm sincs,gondoltam magamban.Majd ránéztem az órára és már fél tíz volt.
Fogtam magam és haza mentem.Halkan kinyitottam az ajtót,felbaktattam a szobámba,bedőltem az ágyba és elaludtam.*

Tizenegyedik rész. *Az álom néha valósággá válik.*

*A buli után,ami úgy kb 3-kor fejeződött be mindenki hulla fáradt volt.
Apu már mondta a srácoknak,hogy már mindegy ha itt éjszakáznak végig.Bele is mendtek.
Az én szobámban aludt mindenki.Eliza és Zayn az ágyamban,Louissal együtt.Ashley és Niall a kanapémon.
Liam pedig Caroline szobájában töltötte az éjszaka hátralévő részét.
Nem tudom,hogy ti hogy vagytok vele,de mi egyáltalán nem aludtunk.Louis egész éjszaka a répáiról beszélt,amitől már könnyesre röhögtünk magunkat.
Én és Harry nagyon jól elvoltunk.A többiek végül elszundikáltak,mi pedig bementünk a gardróbba.Magunkra csuktam az ajtót.
Majd leültünk a földre.Harry a lábara helyezte a fejét,megfogta a kezem és csak annyit mondott.
"Szeretlek".E szó hallatán könnyek szöktek a szemeimbe és azt mondtam.
"Én is téged".Majd elaludtunk.
     Vasárnap reggel elég nehezen keltünk fel.Mindannyian.
 Én és Harry egy darabig még bent ültünk,külön a többiektől.Harry irtóra romantikus,és gondoskodó.
~Vas Happenin?~Jött be Zayn.
~Á,Zayn semmi.!-Válaszolt Harry.
~Hűű,elég szarul néztek ki.-Nevetve közölte majd elment.És énekelt "Vas Happenin boys?,Vas Happenin boys?"
   Én és Harry nem birtuk nevetés nélkül,egyszerűen kitört belőlünk.Majd feláltunk Harry megfogta a kezem.
A szívére tette,majd azt mondta.
     "Míg a szívem utólsót nem dobban,szeretni foglak az életemnél is jobban".

Tizedik rész ;) *Az álom néha valósággá válik*.

Megint egy átlagos szombat reggel.Felkeltem,lementem a konyhába,hogy egyek valamint.
Vagy 30 ember volt a konyhában,és beugrott,hogy ma van Caroline szülinapja.
Rögtön észbekaptam,majd visszaronhantam a szobámba.Letusoltam,hajat mostam mint általában és felkaptam egy sportnacit és egy csőtoppot.
Mivel nem vettem ajándékot,így bementem a gardróbba,kikaptam egy ruhát becsomagoltam majd betoltam az ágyam alá.
Átmentem Caroline szobájába,felköszöntöttem és ketten lemendtünk a földszínti fürdőbe.
Segítettem készülődni neki,kimostam a haját,beszárítottam majd elővettem a hajsimítót.A haja készen volt,kikaptam a fiókból a sminkesdobozomat,kisminkeltem.
Kész is voltunk úgy egy fél óra alatt Caroline-nal.
Viszont én elég gyéren néztem ki.Szóval én is el kezdtem rendbe szedni magam.
Begöndörítettem a hajam,felraktam egy alap sminket szempillaspiráll,alapozó.Felöltöztem.
Ebben a pillanatban belépett Eliza és Ashley is az ajtón.Hál'Istennek itt a felmentősereg.
Ők is készülődni kezdtek,segítettek egymásnak,míg Caro és én kimentünk a medencéhez megnézni a díszítést és a szinpadot.
Mire bementünk a csajok már készen voltak,a vendégek már megérkeztek 2 óra volt,de akadt egy kis gond.
A fiúk sehol sem voltak.Apu már hívta is Harry-t,hogy megtudja hol a fenében vannak.
Harry csak annyit mondott 5 perc és ott vagyunk aggodalomra semmi ok.Így is lett meg is érkeztek.
Kimentünk a kertbe,a fiúk felmentek a színpadra és előadták a leghíresebb dalaikat.Majd rögtön utánnuk egy DJ szórakoztatta Carolien barátait.
Én,Eliza,Caroline és Ashley leültünk a medence melletti asztalhoz és odaadtuk az ajádékainkat Caro-nak.
A ruhámnak  örült.
~Remélem jó a méret-Szúrtam oda neki.
   Eliza egy "C" betűs nyaklánccal és medállal lepte meg amiért szintén oda volt.
Ashley által pedig egy mp4-nek lett tulajdonosa.
    Megköszönte őket volt egy nagy 4-es baráti ölelés majd nyomás táncolni.
Épp a "Fly Project-Musica" -számnak volt vége,majd a DJ benyomot egy One Direction "Moment"-et.Lassú szám el is indultam ülni lefelé,fel ne kérjen valaki.
Elizát Zayn,Ashley-t Niall,Caroline-t Liam,Louis pedig anyát kérte fel.Én pedig Harry-vel táncoltam.
Nagyon szenvedélyesen igazából.Életem pasilyával.Majd vége is lett a számnak.Harry elengedte a kezem és
valami okból felrohant a színpadra.Fogott egy mikrofont a kezében majd bele is szólt.
~Hölgyeim és..öööö uraim.-Zavarbajötten készült valamire.
~Egy kis figyelmet szeretnék-Majd folytatta tovább.
~Hannah Collins..Huhh-Sóhajtott fel.
      *El sem tudtam mit akar nekem mondani.A szivem egyre hevesebben lüktettet.Majd a reflektorfény rám sütött.*
~Szóval-Kezdte újból.
~Hannah Collins,lennél a barátnőm?.-Kérdezte,már megkönnyebűlten.
   *Szó szerint elakadt a lélegzetem.Beparáztam és lefagytam.
~Na mondj már igent kislány.-Kiabált be Zayn a tömegből.
~Örömmel.-Vágtam rá.
  Majd Harry lejött hozzám megcsókolt és az este további részében csak a gratulációkat kaptuk,minden irányból.
Majd egymást átölelve táncoltuk végig az estét. :)*
           Az álom valósággá vált.