21.rész :)

~Indulhatunk? -Szakította félbe romantikus perceim Zayn.
~Khm persze. -Köszörültem meg a torkom és igenlő választ adva, magamra vettem fekete kabátomat és elindultam az ajtó felé.Mindenki vetet a lapot, hogy menni kellene. ~És még is hová megyünk? -Vetettem szemükre a számukra nem kívánatos kérdést.
~Hát....Harry az mondta meglepetés, nekünk is. -Bökte rá Louis hezitálva pár percet, majd Harry 'semmiről sem tudó' arcát látta maga előtt.
~Aha, oké. -Csóváltam a fejem ~mint egy kutyuska~ majd beszálltam hátra, hogy véletlenül se kerüljek Harry közelébe. Louis volt a sofőr, ami jót jelentett, hisz nagyon jó és biztonságos vele utazni, a társaság és a veszélytelenség miatt.Épp egy olyan szám ment az aktuálisan hallgatott rádió adón, ami a sírig tartó szerelemről szólt. Bekönnyeztem :3 Annyira szép és valóságban elképzelhetetlen tökéletesekről szólt. Harry szemei egyfolytában végig mentek a testrészeimen. Szinte bele borzongtam, abba ahogyan rám nézett. Próbáltam leplezni, hogy nem érdekel már hogyan néz rám és miket csinál, de a szívem és az eszem újra és újra eljátszották a szokásos csatájukat. Hiába vagyunk egymástól távolt, mégis azt érzem, hogy néha közel van a távol. Az eszem hagyná, a szívem akarná.Már rég utaztunk, be a belvárosba, a városba, buli helyekre, de végül a tengerparton kötöttünk ki. Meleg levegő áradat csapott meg mikor kiszálltunk a kocsiból és a meleg homokba süppedt lábunk.
~Upsz! -Ugrott ki Ashley az autóból. ~Mit keresünk mi itt? -Kérdezte sunyi fejjel, majd belevörösödött a mosolygásba.
~Mondtam, hogy Harryt kérdezd, én mondtam. -Fogta a fejét Louis.
~Harry? -Nézett rá kérdően az egész banda és szegény azt sem tudta, hogy ugasson vagy énekeljen.

~Most mi van? -Nevetett fel. ~Mindenki benne volt nem csak én. -Mentegetőzött keményem. ~Jó oké, akkor elmondom. -Kezdett bele. ~Az van, hogy Happy Birtday to you, Happy Birtday to you, Happy Birtday to you Hannah. -Énekelte mindenki egyszerre, ami szíven ütött.És amikor megláttam, hogy Zayn és Louis egy óriási tortát hoznak elő felé a kocsi csomagtartójából, még el is nevettem magam. Szívemet újra melegség töltötte el, hogy olyan barátaim vannak akik jól titkolóznak.
~Mivel hazarepültél ~voltál olyan okos ~ ezért füstbe ment az ottani tervünk és itt már minden szórakozó hely le volt foglalva, ezért maradt a parti házunk. -Fintorgott Niall. ~És a tortát szerencsére épségben áttudtuk hozni és annyira jól néz ki, hogy mindjárt felfalom és nektek nem hagyok. -Mosolygott.
~Ó Istenem, ez a torta csodálatos. És ajjh előbb menyjünk be mert megfagyok, aztán majd hálálkodok. -Mondtam nekik és húztam befelé őket. Harry míg kikotorta a kulcsokat és kinyitotta az ajtót, csak egy fél év volt.
~Ah végre. -Estem be az ajtón. ~A tortát az asztalra és hozzatok poharakat, tányérokat, villákat. -Utasítottam őket erre-arra, mint főnökasszony, de hát én voltam az ünnepelt.
~Igenis hölgyem. -Hülyéskedtek a többiek. Mindenki idehozott mindent én pedig kértem őket, hogy üljenek le.
~Huh..-Sóhajtoztam. ~Hát igazából el sem tudom mondani, hogy meglepődtem.Amikor ott ültem a medencénél ma, nagyon le voltam töve, hisz azt hittem elfelejtettétek, hogy ma van. És nem is gondoltam, hogy ezt akartátok.Annyira köszönöm, hogy vagytok nekem. -Csordultak ki a könnyek a szemeimből. ~Bocsánat csak, elérzékenyültem. -Szipogtam. ~Szeretlek titeket, egytől-egyig. -Álltam fel a fotelből és végig ölelgettem mindenkit.
~Na mikor eszünk már? -Nevetett Niall a torta felé kacsingatva.
~Hé, te nyugodj le. -Bökte meg oldalról Eliza. ~Mi sem így terveztük, de mégis tökéletes lett. Mi is nagyon szeretünk. -Folytatta Eliza és mindenki helyeselni kezdett.Aztán odaléptem a torához, fogtam egy kést és elkezdtem felszeletelni.
~És itt az utolsó szelet. -Adtam a kezébe Eleanor-nak. ~Hű de finom .-Mondta de hisz még alig nyelte le az első harapást. Jót mulattunk.
~Én lemegyek a partra. Ki jön? -Vakartam meg a fejem.  ~Mindenki? -Akkor jó. Mindenki összekapta magát, ahogyan tudta.A csajok hoztak fürdő ruhát a pasik meg semmit. Lesétáltunk egészen a a partig. A srácok raktak egy tábor tüzet, körbeültünk és elkezdtünk beszélgetni az élet nagy kérdéseiről. A végén már csak azt vettem észre, hogy mindenki beadta a derekát, lehunyta a szemeit és álom manók lettek, kivéve Harry. Ő kitartott mellettem, addig míg el nem aludtam.Ő lefeküdt a homokba és pedig, rátettem a fejem és átöleltem. Nemsoká már elaludtunk mind ketten és csodálatos felszabadultsággal éreztem azt, hogy biztonságban vagyok, a mellett az ember mellett akit szeretek :)♥