17. rész *Az álom néha valósággá válik*

 Ez a rész, ilyen rész lett.Nem túl eseménydús, sőt :) Legközelebb azért igyekszem, majd valami olvashatóbbat hozni :) Nem is akarlak titeket kínozni, már nem sokára vége lesz a sztorinak. Pár rész és befejezem. De azért ha tetszik és nem unod még, oszt meg barátaiddal, osztálytársaiddal. 5 komi után lesz a következő rész :)
Csók, puszi Anta ♥!                                                


                                                                    ***
Lemeredve álltunk a doktorral szemben.
~Hogy mi? -Kérdezte Harry.
~Igen, Hannah terhes. -Jelentette ki újra, teljes magabiztossággal.
~Doktor úr, doktor úr. -Szaladt ordibálva felénk, egy fekete hajú, kedvesnek tűnő rezidenslány.
~Huuh. -Sóhajtott fel. ~Elnézést, tényleg nagyon sajnálom. -Kezd a magyarázkodást.
~De mit? -Kérdezte az orvos.
~Összecseréltem a leleteket. A 25-s kor teremben lévő hölgy vár babát, Hannah szervezetébe csak egy kis mennyiségű kábítószert találtunk.Gyomormosás kell. -Mondta megkönnyebbülve.
~Köszönöm Istenem. -Csúszott ki Harry száján egy nem várt kijelentés.
~Rendben. -Bólintott Mr.Shelby és ment elvégezni a gyomormosást.
10 perc alatt készen is voltak.Hannah sápadtam ballagott le az emeleti szobából. Hasát fogva, túrt bele aranybarnán fénylő hajába.
~Jól vagy? -Vetettem fel a kérdést.
~Igen. -Motyogta magában. ~Csak mennyünk haza. Most. -Utasított minket.Hátat fordítva mindenkinek elindultunk lefelé. Fogtunk taxit és visszamentünk a szállodába.
~Hívom apát, hogy jöjjön el értünk akárhogyan. -Kezdett bele Liam. ~Nem bírom itt tovább. -Folytatta majd a telefonjához nyúlt. Két másodperc alatt kikereste a névjegyzékben apja telefonszámát és megnyomta a hívás gombot.
~Haló.-Vette fel apja.
~Gyere értünk. Bangkok Hilton.Ne kérdezd mi történt és azt sem, hogy-hogy kerülünk ide csak ments ki innen mielőtt nagyobb baj lenne. -Mondta és mondta megállás nélkül Liam, apját szóhoz sem hagyva.
~Indulok. -Kapta vissza a választ, majd kinyomta a telefont.
~Na ez is megvan. Nem soká már otthon leszünk. -Lélegzett fel Liam.
    /Hannah szemszöge/
~Bocsánat.-Jelentettem ki lesütött, padlóra néző szemekkel. ~Nem gondoltam bele mi lehet, de többet soha. -Folytattam tovább és megértően néztek rám, ez volt a legfurcsább.
~Semmi baj. -Válaszolták kórusba.
~Spongyát rá. -Vágta be Ash. ~De többet ne. -Tette hozzá.
~Soha többet. -Válaszoltam és leültem a kanapéra. ~Na nézünk filmet? -Vetettem fel a kérdést.
~Persze. -Ugrott be mellém Zayn és Louis.
~Milyet? -Kérdezte Niall.
~Úúú, végrehajtók.... -Mondta izgatottan Harry, Liamre nézve.
~Oké. -Bólogattam rájuk. Felálltam helyemről, előszedtem a DVD-t, benyomtam a lejátszóba és visszafurakodtam a kanapé szélére, amit Harry már sikeresen betöltött. ~Nem állnál fel? -Kérdeztem tőle gúnyosan.
~De persze. -Ugrott fel és leült a földre.
~Kedves vagy! -Mondtam neki.
~Ez természetes..-Válaszolta csendben.
~Kezdődik. Pszt. -Utasítgatott Eliza.
Halál csendbe vártuk a kezdést. Egy és fél órás film volt kb. Imádtam ahogyan felvágták az embereket és kiszedték a szerveiket. Na jó, nem vagyok ilyen kegyetlen, de bírtam ahogyan mindenki.
 *Csöngettek*
~Ki nyitja ki? -Kérdeztem
~Én ugyan nem. Lehet a végrehajtók. -Viccelődött Louis.
~Na jó én megyek. -Válaszoltam. Lassan odalépkedtem az ajtóhoz, kinyitottam. Persze Liam apukája volt az,de kitaszigáltam és elkezdtem visítani.
~Segítség, segítség elkaptak. -Nevettem fel.
Mindenki feje felemelkedett és felpattantak a helyükről.
~Bocs, bocs. -Kuncogtam. ~Csak Liam apukája. -Mondtam nevetve.
~Ha ha ha...Olyan vicces vagy..-Mondták mosolyogva.
~Apa. -Szólt Liam. ~Köszi, hogy jöttél. -Hálálkodott.
~Ugyan. -Vonta meg a vállát Mr. Payne.
Összeszedtük az összes cókmókunkat és elindultan, végre haza.
~A tetőre. -Irányított minket.
Fellifteztünk és megláttuk az 1D magánrepülőgépet.
~Szép! -Szóltam rá.
Beszálltunk és csodálkoztam, hogy elfértünk. Azért mert kívülről nem tűnik a legnagyobb gépezetnek, de belül, mint egy luxus lakosztály.
~Woow...Anyám! -Ejtettem ki számon meglepődésem.
~Ugye? -Kérdezett vissza Niall, Elizát szorongatva.
Elhelyezkedtem az ablak melletti ülésen és amíg csak tudtam kifelé bámultam.Elmerengtem a távolban. Néztem ahogyan a hófehér felhők úszkálnak az égen és mi meg elsiklunk mellettünk vagy épp felettük. Szép volt, nagyon is. Tényleg az egekbe voltam.
~Hé, Ash átülnél? -Kérdezte Harry Ashleytől.
~Persze. -Válaszolt, rám nézett, majd átült.
~Jól vagy? -Vetette fel a kérdést.
~Voltam már jobban is. -Hebegtem. ~Nem tudom miért csináltam, nem tudom, hogy képzelhettem, nem tudom mi ütött belém. -Hadováltam össze-vissza.
~Megesik.Az ember cselekedhet jól is és rosszul is, mindig van visszaút ha az életed csőbe húz. -Elélkedett Harry. ~Nem szégyen sírni, én már csak tudom. -Folytatta.
~Ez szép volt! -Mondta hátulról Zayn.
~Amikor a zuhanyzóba jöttél, én úgy éreztem, hogy..-Kezdett bele.
~Rosszul érezted! - Vágtam közbe.
~Ó, értem. -Mosolyodott el.
~Harry, hidd el lesz más. -Biztattam.

~Én nem akarok mást! -Jelentette ki komolyan :)