19. rész *Az álom néha valósággá válik*

A, gyerekek ezt is elértük.Nem, nem értük el mert a 18 után 19 nem 20 jön a szám sorba nagyon tudok....Bocsi..
Remélem, hogy nektek  örömet okozok ezzel és nem csak úgy habiból írom a sztorit.Na szóval, a következő dolog amit elszeretnék mondani az, hogy azért lett ilyen a rész mert nem leszek 4 napig és ilyet akartam xd ..Nem lesznek komikkal kapcsolatos kikötéseim mivel úgy sem írtok. :)Hali.Nem tudom mi lett a betűtípussal, de mostanában megbolondult a blogspottom. /Bocsi/ 


                           *** 
~ Landolt a gép! - Kiáltott fel a hátam mögött ülő kisfiú, akit édesanyja alig csitított el 5 perce. 
~Hallgass..-Vetette szemére, mire a kisfiú elnémult és visszahúzódott. 
Szinte biztos voltam benne, hogy az a szegény kis srác meg van félemlítve és bántják otthon is.Kiszálltunk a gépből és újra a Hills-i tömeg kellős közepébe csöppentem.Feketés kék bőröndöm húzva magam után, végig suhantam az emberek között. Az utcán sétálva néztem ahogyan egy családanya épp kávét vesz a sarki presszóban, és mire ki jön egy nem akart személybe ütközik, a kávé pedig rajta landol.A rohanó üzletember a 10 milliárdos kocsijában ülve szidja a másikat, mert dugó van. A fiatal párok reggeli veszekedéseiket intézik Beverly Hills utcáin. És azt, ahogyan Hilton kisasszony épp végig suhan a sztrádán 7 méteres limuzinjával, a többi dugóban álló embert megváratva, mert a kutyusát várja a kozmetikusa. 
~Upsz! -Csúsztam meg valamin.~Nem, nem, nem.. Ugye nem? -Vergődtem magamban. 
~Segíthetek valamiben? -Kérdezte egy ismerős hang.
~Ó, igen kutyakakiba léptem letörölnéd? -Gúnyolódtam. ~Nem, nem segíthetsz. -Utasítottam vissza, majd felnéztem a titokzatos illetőre. 
~Ed Westwick? -Kérdeztem rá zavarba jötten. 
~Ehhe..-Dugta ki nyelvét, gondolkodóba esve. 
~Hannah Collins. -Egyenesedtem ki és nyújtottam a kezem a kézfogásra. 
~Szia. -Mosolygott azzal a tipikus rossz fiús mosolyával. 
Áhhww. Ez volt bennem. El olvadtam.Ed mindig is a történelem legszexibb pasija volt számomra.Mindig tudta mi kell egy nőnek. Egyszerűen a tökéletes férfi. Igen, férfi hisz már 24.Ismertebb nevén Chuck Bass a Gossip Girl szívtiprója.Na meg a Beverly Hills-i lányok szívének el rablója. 
  
 Igen róla beszélek. A szexisten.Na igen, de pont most akadtam belé amikor kutya....(....) léptem..Az sors.
~Most költöztél? -Kezdte a beszélgetést kedvesen.
~Nem. Már egy éve itt lakom. Csak Bangkokban voltam aztán meg Angliában családi barátoknál és most hazajöttem. -Magyaráztam neki a kissé bonyolult életem.
~Bangkok? -Nevetett fel.
~A barátaimmal Párizsba indultunk, de rossz gépre szálltunk fel. -Kezdtem bele a történetbe.
Annyit beszéltem, hogy szerintem szegény semmit az ég világon nem jegyzett meg, több mint 1 órán át ültünk a házunk előtti lépcsőn.Életem legboldogabb és legszomorúbb pillanatait mondtam el egy olyan embernek, aki végre végig hallgatott és nem vágott 1 másodpercenként a szavaimba.
~Köszönöm. -Hálálkodtam neki ezért.
~De mit? -Értetlenkedett. ~Hogy meghallgattalak? -Kérdezett vissza.
~Igen. -Feleltem szomorúan.
~Aranyos vagy, kedves és jó fej. Gyönyörű.A mosolyod felszabadít, a látványodtól felvirulok. Hangod csengése zene füleimnek és ahogyan nevetsz szívem újra él, hogy látok egy embert aki úgy igazából nevet.
Meghallgattalak, mert kíváncsi voltam rád, hogy hogyan éltél és hogy mi volt veled. És én is meséltem magamról, habár gondolom...-Fejezte be.
~Igen? Folytasd! -Fogtam meg bal kezét.
Rém nézett.Megszorította kezem.
~Semmi, nem számít. -Folytatta. ~Én is meséltem, hisz a wikipédiában nincsenek ilyen jó gyerek kori sztorik mi? -Kérdezett rá.
~Ó, igen.A wikipédia értem mire akartál kilyukadni. -Mondtam megértően. ~A sztorik óriásiak, szakadtam rajtuk, láttad nem? -Tértem vissza.
~Láttam. -Nevetett fel. ~De nekem mennem kell, így is forgatásra indultam. Itt a számom, ha valami...tudod.Twitteren kövess be. -Tette hozzá. ~Szép napot!
~Neked is! -Kiáltottam vissza.
~Hé Hannah! -Jött vissza a semmiből Ed.
~Tessék? -Kérdeztem vissza.
~Boldog szülinapot! -Mosolygott el és újra eltűnt.
Leszaladtam az út elejéhez de már elég messze volt, azért még próbálkoztam.
~Ed! Ed! -Ordibáltam, mire csak hátranézett. ~Köszönöm! -Folytattam tovább.
~Nincs mit. -Futott tovább.
Vissza mentem a házhoz, fogtam a csomagom és csöngettem. Apa valószínűleg nem volt otthon, ezért kulccsal kellett kinyitnom. Míg előkotorásztam azt a fránya kulcsot, a telefonom is elkezdett csöngni és a házban a vezetékes telefon is megszólalt.
~Ajjh. -Sóhajtoztam.
Felvettem a mobilom.
~Igen? -Szóltam bele mérgesen.
~Szia Louis vagyok, hol vagy?
~Itthon.
~Te hazamentél?
~Ja. -Válaszoltam röviden-tömören.
~Nem soká mis is megyünk. -Hallottam vissza a vonal másik oldaláról majd a jellegzetes *Kinyomtam* hangot hallottam. ~Remek! -Nevettem fel!
Megkerestem a házkulcsot.Bedugtam a zárba....Elfordítottam.
                    ~Beléptem az emberektől üres, régen életvidám, ma már komor házba.