A szemem csillogtak a fények hatására a könnyeim miatt. Az ujjaival letörölte a könnyeim és megfogta a vállaim. Majd a fülembe súgott egy olyan mondatot amire felcsillantak a könnyekkel elárasztott szemeim.
~Vedd észre azt Hannah, aki igazán szeret. - Suttogta halkan és felálltunk a földről.
Hátrafordultam és megláttam Zaynt magam előtt. Édes mosolya, fehér fogai és az a nyelvszerkezet:$
Liam most rámutatott arra az emberre akit érdemes szeretnem. És érzem, hogy a szívem mélyén mindig is őt szerettem.Elvakított azelőtt valami, amiért nem vettem őt kellően észre.De ahogy itt áll előttem, szintén könnyes szemekkel rájöttem, hogy ő az akit mindig is szerettem.Zayn egy olyan ember aki nem csak a külsejével hívja fel magára a figyelmet.Hangja az egekbe visz, szíve a szívembe mar. Aki valaha is visszautasította ezt a srácot élete legnagyobb hibáját követte.És én helyrehozom azt a hibám, hogy észre sem vettem.
Közelebb szerettem volna hozzá menni, de ő megelőzött. Lassú léptekkel elindult felém és pár perc múlva tekintetünk összeért.
Szívem a torkomban dobogott, pillangók röpködtek a gyomromban és csak pirultam.Lehajtott fejjel álltam előtte. Puha keze gyengéden megérintette az arcom és kisimította szememből a hajszálaimat.A ujjaival finom megsimogatta pirospozsgás arcom és az állam lassan a szája felé kezdte húzni.Tudtam, hogy most mi jön, nem féltem hisz nem volt miért. Belül ugrándoztam és visítottam. Kívül a komoly és rideg álarcom volt rajtam.
Amikor ajkaink már majdnem egymáshoz értek egy hangos kiáltás zavarta meg a romantikus csendet.
~Fázom, ideje indulnunk! - Vetett véget Harry a pillanatnak.
~Tesó, ezt muszáj volt? - Bökte meg Niall közben.
~Most miért? - Kérdezett vissza mogorván, majd elindult a többiekkel hazafelé.
Soha nem akarta, hogy boldogok legyünk együtt, de akkor legalább hagyna nekem, hogy boldog legyek.
Teljesen az ellenpólusom. Miért fáj ez neki?! Sosem láttam a fejébe és pillanatnyilag nem is akarnám megtudni milyen mocskos gondolatai vannak.
~Zayn én sajnálok mindent.Tudom, hogy hibáztam kérlek nézd el ezt nekem. Tudom, hogy egy álmot vakon követtem, kérlek hidd el, hogy teljes mértékben megbántam.Szeretlek, é csak téged szeretlek. Te vagy a másik felem és igen te vagy a hab a tortán, te vagy akit szíven magának választ. Az eszem téged mutat. A képek nem beszélnek, de a kép a fejemben azt mondta te vagy az akiért én élek.Az élet így megy panaszkodtam sokat, ehelyett inkább értékelnem kellett volna az elmúlt hónapokat.Hidd el szívem csak te érted él. - Mondtam esedezve, amire ő hallgatással válaszolt.
~Hannah, semmit nem kell mondanod, semmiért nem kell megbocsájtanom. Ha az életemmel kell fizetnem én megtenném ezt érted. Hannah én mindig is szerettelek ♥!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése